/

„ÉN” a világ közepén? (egocentric bias)

Az egocentrikus gondolkodási torzítás. Azokat az embereket nevezzük egocentrikusnak, akik kizárólag a saját nézőpontjuk alapján értelmezik a világot. Az egocentrikus ember vagy úgy véli, hogy mindenki más hozzá hasonlóan ítéli meg a dolgokat, vagy egyáltalán nemRead More…

/

Tudatalatti túlzásaink (availability heuristic).

Az információk megállíthatatlanul áramlanak körülöttünk. Mindenki igyekszik a számára releváns dolgokra figyelni és az érdekteleneket figyelmen kívül hagyni. Mint tudjuk, már ez a „válogatás” is komoly eltéréseket okoz az emberek „tudásbázisában” – megerősítési torzítás. Ehhez társulRead More…

/

A saját „vakfoltjaink”. (Bias blind spots)

Az emberek általában nincsenek tisztában azzal, hogy elfogultság, előítélet, egyéb bias-ok és heurisztikák, azaz torzítások befolyásolják gondolkodásukat. Miközben mások esetében tisztán látják ezek hatását, úgy vélik, rájuk ez nem jellemző. Például emiatt feltételezik azt, hogy mígRead More…

/

A Backfire effect.

Mikor a meggyőzési szándék „visszafele sül el”. Az emberek gyakran minden határon túl ragaszkodnak a véleményükhöz, akkor is, ha az hamis, vagy téves alapokon nyugszik. Amikor valakinek megkérdőjelezik a meggyőződését egy bizonyos kérdésben, ez általában határozottRead More…

/

A Google hatás

A digitalizáció megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját és emlékezőképességét. Ennek egyik – ma már bizonyított – jellemzője, hogy nem az adatokra és a tényekre emlékszünk leginkább, hanem arra, hogy hol és hogyan találjuk meg őket. (Betsy Sparrow,Read More…

/

Akinek mindig igaza van(?) Megerősítési torzítás.

Bizonyára mindenki környezetében akad olyan ember, akinek az a meggyőződése, hogy a világ dolgainak megítélésében tévedhetetlen. Nos, ő a megerősítési torzítás „áldozata”. A mai világban úgy élünk, hogy gyorsan kell reagálnunk a mindennapi eseményekre, a felmerülőRead More…

/

Hogyan gondolkodunk? A korlátozott racionalitás.

Elméletileg úgy tudnánk jó döntést hozni, ha szisztematikusan végigmennénk a következő folyamaton: – feltárjuk az összes lehetséges döntési alternatívát, – elemezzük minden egyes alternatíva következményeit, – végül kiválasztjuk azt az alternatívát, amely a számunkra legkedvezőbb következményeketRead More…

/

A két pizza meséje. Veszteségkerülés.

A viselkedéstudomány kutatók a veszteségkerülés egyik hétköznapi példáját szemléltették a következő kísérletben. Két külön csoportban más-más pizzarendelési lehetőséget ajánlottak fel az embereknek: Az első csoportban lévőkkel közölték az ALAP PIZZA árát, valamint az összes lehetséges feltét árát külön-külön,Read More…

/

68. Kölcsönösség (reciprocity)

A kölcsönösség rendkívül fontos közösségi összetartó erő, amely általánosságban a tagok közötti szívességek viszonzására vonatkozik.  A viszonzás az egyik legelemibb társadalmi etikai norma. Egyenrangú tagokból álló csoportokon belül sokféle anyagi, erkölcsi, érzelmi viszonossági kapcsolat jön létre.Read More…

/

64. Társadalmi normák (social norms)

Az emberek különböző közösségekben élik az életüket. A közösségek működése csak akkor lehetséges, ha tagjaik kialakítanak valamilyen együttműködési rendet és egymáshoz igazítják magatartásukat. A társadalmi normák a helyes és követendő viselkedési szabályok egy adott közösségen belül.Read More…

/

57. Nosztalgia hatás (nostalgia effect)

 A múlt iránti szentimentális érzéseink megnövelik pénzköltési hajlandóságunkat. Az emberek múltbeli emlékei általában családjukhoz, barátaikhoz kötődnek. Ezek felidézése erősíti bennük az összetartozás érzését. Mindez pedig olyan jellegű biztonságérzettel tölti el őket, mely háttérbe szorítja a pénzbeliRead More…

/

56. Negativitás (negativity bias)

A negatív eseményeket sokkal intenzívebben éljük meg, mint a hasonló mértékű pozitív történéseket. Például nem örömködünk különösebben, ha egy üzletben kedvesen fogadnak bennünket, mert úgy véljük, ez természetes. Amikor azonban udvariatlanul bánnak velünk, arra hosszú ideigRead More…

/

51. Túlzott magabiztosság (overconfidence)

A kognitív torzítások az emberek téves személyes meggyőződésén vagy valószerűtlen vágyain alapulnak és gyakran kapcsolódnak az önigazoláshoz. Túlzott magabiztosságról akkor beszélünk, amikor az emberek túlértékelik saját várható teljesítményüket. Ezt megfigyelhetjük egy egyszerű vizsgateszt kitöltésénél. A kitöltésRead More…

/

50. Túlzott optimizmus (optimism bias)

Az emberek általában túlbecsülik a pozitív, és alábecsülik a negatív események valószínűségét a jövőjükre vonatkozóan. Embertársaink 80%-a túlbecsüli hosszútávú munkaerőpiaci lehetőségeit és alábecsüli a válás vagy betegség bekövetkezését életében. Sokan hisznek abban, hogy sikeresebbek lesznek, mintRead More…

/

46. Nudge

A nudge (kiejtés:nadzs) magyarul enyhe lökést, jelent. A viselkedéstudományban alkalmazott jelentését nehéz lefordítani ezért eredeti nyelven használjuk. A nudge célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba finoman befolyásolja úgy, hogy emellett a döntési szabadságuk teljes mértékbenRead More…