A túlzottan nagy választék megnehezíti a döntést. A sok lehetőség megterheli és bosszantja az embereket, mert kimeríti őket ezek értékelése.

Úgy gondoljuk, hogy a kereskedelemben az emberek szeretik a minél nagyobb választékot.

Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a túlzottan bő kínálat paradox módon idegesítheti a vevőket. Az emberek inkább lemondanak a vásárlásról, ha nem tudják összehasonlítani az azonos funkciójú termékeket a lehető legrövidebb idő alatt.

Mindez elkerülhető, ha a választási lehetőségek számát, illetve a döntési kritériumokat egyszerűsítjük. Ezért sikeresek azok az üzletláncok, ahol limitált, középáras, garantált minőségű választék van alapvető termékekből.

Mi történik, ha túl nagy a választási lehetőségünk?

Előfordulhat, hogy elveszítjük a türelmünket válogatás közben és elhalasztjuk a döntést, vagy végleg lemondunk róla.

Szintén előfordulhat, hogy ha kiválasztunk egy opciót, nem leszünk maradéktalanul elégedettek, mert kételkedni kezdünk döntésünk helyességében. Felmerül a „mi lett volna, ha inkább…” kérdés.

Az is jellemző, hogy a választás felett érzett örömünket elhomályosítja a „kihagyott” lehetőségek iránti kíváncsiság, ezért gyakori lehet az utólagos megbánás.

Rendkívül sajnálatos módon életünk legfontosabb kérdéseiben – hol tanuljunk tovább vagy kit válasszunk partnerünknek – szintén megjelenik a választék túlterhelés.

Életünk tele van szinte kimeríthetetlen választási lehetőségekkel, ezért vagy azzal foglalkozunk, hogy döntsünk valamelyik mellett, vagy azzal, hogy bánkódjunk egy korábbi döntésünk miatt.

Ez az egyik legfontosabb különbség jelenlegi életmódunk és nagyszüleink életmódja között.

Sokan, akik nem kezelik tudatosan a világ eme kihívását, hajlamossá válhatnak az állandósult szorongásra, vagy akár depresszióra is.

A legfontosabb, hogy képesek legyünk saját választási szempontjainkat felállítani, ezeknek megfelelő döntéseket hozni és utána „elengedni” az összes többi lehetőséget.