5. Általánosítás

Representativeness heuristic

Mindannyiunkra jellemző, hogy az életben való gyors eligazodás érdekében közvetlen tapasztalataink alapján általánosítunk, tipizálunk.

Ha „A” (dolog, jelenség, ember) valamiben hasonlít „B”-re, akkor azt valószínűsítjük, hogy ez a hasonlóság minden vonatkozásban fennáll.

Például általános vélekedés az, hogy a nők szeretnek vásárolni. Ezért bármelyik nő esetében igaznak hisszük ezt az állítást, függetlenül attól, hogy valóban így van-e.

Ezek az általánosítások azonban előítéletek és sztereotípiák melegágyai.

Hajlamosak vagyunk elhamarkodott következtetéseket levonni valakiről annak alapján, mennyire látunk benne egy bizonyos személyiségtípust.

Például egy bírósági tárgyaláson amennyiben a vádlott tipikusan bűnöző alkat (félelmetes, erőszakos), nagyobb valószínűséggel ítélik el, mint amikor elesettnek, ártatlannak látszik.

Az általánosítás miatt elveszíthetjük a valós hangsúlyokat az életben. Ilyenkor bizonyos dolgok tényleges fontosságát rosszul ítéljük meg.

További példák az általánosításra:

Amikor egy hideg tél után tagadjuk a globális felmelegedés tényét.

Ha egy cég termékeinek magas minősége miatt azt hisszük, hogy a cég részvényei is értékesebbek.

Magasabb minőségűnek tartunk egy sajátmárkás terméket, mert a csomagolása hasonlít egy márkatermékhez.

Amikor a hírekben folyton csak egy adott (gazdasági) problémáról hallunk és emiatt elhisszük, hogy valóban ez a legégetőbb kérdés.

Az általánosítás, az elérhetőségi heurisztika és az érzelmi befolyás a leggyakoribb viselkedési jellemzők, amelyek befolyásolják életünket.