Category Archives: az emberi viselkedés jellemzői

/

70. Ritkaság heurisztika

Az emberek nagyobb értéket tulajdonítanak annak a dolognak, amiből kevés van, illetve amit nehéz megszerezni.  Egy dolog „ritkasága” lehet valódi, képzelt vagy mesterségesen kialakított. A műkincsek, a drágakövek és az arany, amit e jelenség kapcsán gyakranRead More…

/

69. Megbánás kerülés

Életünk során gyakran találkozunk azzal az érzéssel, hogy utólag meg fogjuk bánni, ha meghozunk egy bizonyos döntést. Előfordulhat, hogy olyan erős az utólagos megbánástól való félelmünk, hogy biztonságot keresve inkább megváltoztatjuk eredeti szándékunkat . Tekintettel arra,Read More…

/

68. Kölcsönösség

A kölcsönösség rendkívül fontos közösségi összetartó erő, amely általánosságban a tagok közötti szívességek viszonzására vonatkozik.  A viszonzás az egyik legelemibb társadalmi etikai norma. Egyenrangú tagokból álló csoportokon belül sokféle anyagi, erkölcsi, érzelmi viszonossági kapcsolat jön létre.Read More…

/

67. Tekintély hatás

A tekintély hatás azt a viselkedést írja le, amikor vakon követjük azokat az embereket, akiknek valamiféle tekintélyt tulajdonítunk. Az emberiség fejlődése során belénk ivódott a tekintélytisztelet a vezetők iránt. Napjainkra kibővült a „vezetőknek” tekintett emberek köre.Read More…

/

66. Pygmalion hatás

A Pygmalion hatás azt a jelenséget írja le, miszerint az emberek magasabb elvárások esetén jobb teljesítményt nyújtanak. Amikor van a környezetünkben olyan ember, akit tisztelünk és akinek az elismerése fontos számunkra, akkor igyekszünk mindent megtenni annakRead More…

/

64. Társadalmi normák

Az emberek különböző közösségekben élik az életüket. A közösségek működése csak akkor lehetséges, ha tagjaik kialakítanak valamilyen együttműködési rendet és egymáshoz igazítják magatartásukat. A társadalmi normák a helyes és követendő viselkedési szabályok egy adott közösségen belül.Read More…

/

63. Önérdek torzítás

Az önérdek torzítás lényege, hogy büszkék vagyunk a sikereinkre, de nem ismerjük be a hibáinkat. A jelenség az alapvető attribúciós hibához kapcsolódik. Az emberek hajlamosak arra, hogy életük pozitív eseményeit saját eredményeiknek tulajdonítsák, míg a negatívRead More…

/

61. Elsőbbségi hatás

Az elsőbbségi hatás arra utal, hogy jobban emlékszünk arra az információra, melyet először hallunk vagy látunk, mint a továbbiakra. Döntéseinket és viselkedésünket tehát leginkább ezek befolyásolják. Az élet minden olyan területén, ahol a személyes kapcsolat fontosRead More…

/

60. Pesszimizmus

A pesszimizmus a negatív események valószínűségének túlértékelése az élet minden területén. Pesszimista az az ember, aki mindig a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásában hisz. Ez az életszemlélet komoly egyéni és társadalmi problémákhoz vezet. Mivel nem látunk a jövőbe,Read More…

/

59. Csúcs-vég szabály

Emlékezetünk eltér a valóban megélt tapasztalatunktól. A csúcs-vég szabály egy olyan heurisztika, amely megváltoztatja a megtörtént eseményekre vonatkozó emlékeinket. Az határozza meg, hogy milyen emléket őrzünk egy múltbeli dologról, hogy mit éreztünk az esemény csúcspontján, illetveRead More…

/

58. Struccpolitika

Amikor az emberek nem szeretnének szembenézni bizonyos tényekkel, akkor azt mondjuk, hogy „homokba dugják a fejüket”, mint a strucc. Például vannak, akik imádnak vásárolni, de nem szívesen szembesülnek vele, hogy mennyit is költöttek. Ezért inkább nemRead More…

/

57. Nosztalgia hatás

 A múlt iránti szentimentális érzéseink megnövelik pénzköltési hajlandóságunkat. Az emberek múltbeli emlékei általában családjukhoz, barátaikhoz kötődnek. Ezek felidézése erősíti bennük az összetartozás érzését. Mindez pedig olyan jellegű biztonságérzettel tölti el őket, mely háttérbe szorítja a pénzbeliRead More…

/

56. Negativitás

A negatív eseményeket sokkal intenzívebben éljük meg, mint a hasonló mértékű pozitív történéseket. Például nem örömködünk különösebben, ha egy üzletben kedvesen fogadnak bennünket, mert úgy véljük, ez természetes. Amikor azonban udvariatlanul bánnak velünk, arra hosszú ideigRead More…

/

54. Téves tervezés

Az emberek hajlamosak egy feladat megvalósításához szükséges időt, költséget és a felmerülő kockázatok valószínűségét alábecsülni. Ennek oka többnyire az, hogy optimistán terveznek és túlbecsülik a képességeiket. Magánéletben erre a leggyakoribb példa a családiház építése, az üzletiRead More…

/

53. Saját csoport hatás

Az emberek a saját csoportjukhoz tartozókat előnyben részesítik a kívülállókkal szemben. Napjainkban az emberek sok különböző formális és informális csoportban élik az életüket, akkor is, ha ezek némelyikéről nem is vesznek aktívan tudomást. Nagy részben ezekRead More…

/

52. Az igazság illúziója

Amikor ugyanazt a téves, félrevezető információt sokszor hallják az emberek, hajlanak rá, hogy végül elfogadják igazságként, akkor is, ha eredetileg tudták, hogy hamis. Mindnyájan szeretjük azt hinni magunkról, hogy bennünket nem lehet megtéveszteni. A tények azonbanRead More…

/

51. Túlzott magabiztosság

A kognitív torzítások az emberek téves személyes meggyőződésén vagy valószerűtlen vágyain alapulnak és gyakran kapcsolódnak az önigazoláshoz. Túlzott magabiztosságról akkor beszélünk, amikor az emberek túlértékelik saját várható teljesítményüket. Ezt megfigyelhetjük egy egyszerű vizsgateszt kitöltésénél. A kitöltésRead More…

/

50. Túlzott optimizmus

Az emberek általában túlbecsülik a pozitív, és alábecsülik a negatív események valószínűségét a jövőjükre vonatkozóan. Embertársaink 80%-a túlbecsüli hosszútávú munkaerőpiaci lehetőségeit és alábecsüli a válás vagy betegség bekövetkezését életében. Sokan hisznek abban, hogy sikeresebbek lesznek, mintRead More…

/

49. Az érvényesség illúziója

Az érvényesség illúziója arra utal, hogy hajlamosak vagyunk túlértékelni becsléseink, jóslataink helyességének és teljesülésének valószínűségét. Ennek hátterében az áll, hogy csökkenteni szeretnénk a világ kiszámíthatatlanságából fakadó feszültségünket. Ha valamilyen mértékben megjósolhatónak tartjuk életünk történéseit, az megnyugtatRead More…

/

48. A kontrol illúziója

Az emberek gyakran úgy érzik, hogy sokkal nagyobb kontrollal rendelkeznek bizonyos történések felett, mint ahogy ez valójában lehetséges. A kontrol érzetet erősíti amikor összefüggéseket látunk olyan események között, amelyek teljesen véletlenszerűek. Például mikor abban a hitbenRead More…

/

47. Információ kerülés

Annak ellenére, hogy az információ korában élünk, ennek lehetőségeit igen csekély mértékben használjuk ki. Többnyire egyoldalúan tájékozódunk és információbuborékunkban élve megteremtük „saját valóságunkat.” A viselkedéstudományban információ kerülésnek hívjuk azt a jelenséget, amikor az emberek szándékosan nemRead More…

/

46. Nudge

A nudge (kiejtés:nadzs) magyarul enyhe lökést, jelent. A viselkedéstudományban alkalmazott jelentését nehéz lefordítani ezért eredeti nyelven használjuk. A nudge célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba finoman befolyásolja úgy, hogy emellett a döntési szabadságuk teljes mértékbenRead More…

/

45. IKEA hatás

A birtoklási hatás azt jelenti, hogy egy terméket értékesebbnek tartunk annak piaci érténél pusztán azért, mert mi birtokoljuk. Az IKEA hatás arra a jelenségre utal, amikor azért tartunk valamit a piaci értékénél többre, mert a miRead More…

/

42. Holdudvar hatás

A holdudvar hatás arra utal, hogy egy megfigyelt pozitív, vagy negatív külső tulajdonság alapján azonnal véleményt alkotunk a személy többi tulajdonságára vonatkozóan is. Régóta ismert, hogy a vonzó külsővel megáldott embereket jobbnak és okosabbnak tartjuk kevésbéRead More…

/

41. Mentális könyvelés

A mentális könyvelés lényege, hogy az emberek a pénzt különböző módon kezelik attól függően, hogy honnan van és mire akarják költeni. Például, ha extra jutalomban részesülünk, az így befolyó összeget „könnyebben” költjük el kellemes dolgokra, mintRead More…

/

40. Cselekvő-megfigyelő torzítás

Saját cselekedeteinket egészen más szempontból vizsgáljuk, mint másokét. Ahogy az alapvető attribúciós hiba mutatja, másokról azt gondoljuk, hogy a viselkedésük a személyiségükből fakad. Saját viselkedésünk magyarázatára azonban mindig találunk külső okokat. Például, ha valaki késik, azonnalRead More…

/

39. Alapvető attribúciós hiba

Az emberek megítélésével kapcsolatban sok hibát vétünk. Ezek egyike az alapvető attribúciós hiba, melynek lényege, hogy az emberek viselkedése alapján egyértelmű következtetéseket vonunk le a személyiségükre vonatkozóan. Az embereket a cselekedeteik alapján ítéljük meg és nemRead More…

/

38. Utólagos bölcsesség

Utólag gyakran úgy gondoljuk, hogy az események valójában úgy alakultak, ahogy mi előzetesen véltük. Gondoljunk arra hányszor hallottuk már életünkben az „én megmondtam előre” mondatot. Utólagos bölcsesség hatásnak hívjuk azt a jelenséget, amikor az eredeti gondolatunkraRead More…

/

35. Akaraterő és önkontroll

A viselkedéstudomány alapvető megállapításai közé tartozik, hogy az önkontroll terén sok hiányossággal küzdünk. Pedig a pszichológusok szerint az egyik legfontosabb személyes tulajdonság, ami előre jelzi a sikert, az akaraterő ! Érdekes módon, amikor az embereknek rangsorolniukRead More…

/

32. Dunning-Kruger hatás

A Dunning-Kruger hatást másnéven kompetencia illúzióként ismerjük. Ennek lényege, hogy minél kevesebbet tud valaki, annál biztosabb ennek az ellenkezőjében. Gyakran megtörténik, hogy valaki nem veszi tudomásul, hogy nem rendelkezik azzal a tudással, képességgel, amire szüksége lenneRead More…

/

31. Döntéstervezés

Biztosan sokunk számára ismerős az a helyzet amikor okosan eltervezünk valamit, majd a valós szituációban egészen másként cselekszünk. Például mikor az étteremben az ínycsiklandó hamburgerek látványának hatására elfeledkezünk a „saláta” napunkról. Ezesetben azért hozunk “rossz” döntéstRead More…