Category Archives: az emberi viselkedés jellemzői

/

30. Alapértelmezés

Az emberek számára fontos, hogy az általuk vásárolt termék vagy szolgáltatás azonnal használható legyen. Például a mobiltelefonok mindig alapbeállítással érkeznek, melyet később megváltoztathatunk. Sok esetben nem rendelkezünk elegendő idővel és nincs energiánk elemezni minden választási (beállítási)Read More…

/

29. Csali hatás

A csali hatás egy olyan marketing eszköz, mely vásárlási döntéseinket befolyásolja. Egy termék ár/érték arányát és minőségét egyszerű vevőként nagyon nehéz megítélni. Egyetlen eszköz áll rendelkezésünkre a termékek közötti választásnál: az összehasonlítás. A marketing úgy használjaRead More…

/

28. Hanyatlás-érzet

Vannak emberek, akik a múltról mindig sokkal pozitívabb képet őriznek, mint amilyennek a jövőt látják. Úgy vélik a világ, az ország, vagy akár minden körülöttük folyamatosan hanyatlik. A szociológiai felmérésekből az derül ki, hogy mikor azRead More…

/

27. Döntési fáradtság

A döntési folyamat pszichológiai igénybevétellel jár. Minél több döntést kell hoznunk egymás után, annál valószínűbb, hogy a végére belefáradunk és rosszul döntünk. Ahogy egyre kimerültebbé válunk, az agyunk úgy „segít” a problémán, hogy lerövidíti az elemzésiRead More…

/

26. A tudás átka

A tudás átka egy gyakori kommunikációs hibára utal, mely sok problémát okoz az embereknek. Ennek lényege, hogy mindnyájan eltérő mennyiségű információval rendelkezünk egy-egy dolgot illetően, de ezt nem vesszük észre. Úgy beszélünk a másikkal az adottRead More…

/

25. Trivialitás

A trivialitás lényege Jellemző az emberekre, hogy komfortosabban érzik magukat, ha olyasmiről beszélgethetnek, ami közérthető és mindenki által jól ismert, azaz triviális. A bonyolultabb és fontosabb kérdések bizonytalanná teszik őket és ezt a kényelmetlenséget igyekeznek elkerülni.Read More…

/

24. Előhangolás

Az előhangolás jelensége arra mutat rá, hogy egy kiinduló inger (kép, hang, illat, íz stb.) több, az agyunkban hozzá kapcsolódó ingert hív elő a tudatalattinkból és ezáltal befolyásolja a viselkedésünket. Például, ha belépünk egy üzletbe ésRead More…

/

23. Túlzott merevség

Az előzetes elkötelezettséghez való merev ragaszkodás gyakran megnehezíti az emberek életét. Emiatt úgy érzik, hogy a mindenkori viselkedésüket, véleményüket muszáj ahhoz igazítaniuk, amit a múltban tettek, vagy mondtak. Ezzel komoly problémát vállalnak magukra akkor, ha aRead More…

/

22. Forer hatás

Az emberek hajlamosak saját személyiségük leírásaként elfogadni olyan felületes, bárkire alkalmazható általános jellemzéseket, mint például az újságok horoszkópja. A megállapítás Bertram Forer pszichológus nevéhez fűződik de Barnum hatás néven is ismert. Ez a jelenség az emberiRead More…

/

21. Csordaszellem

A „csordaszellem” arra utal, hogy az emberek hajlamosak gondolkodásukat, véleményüket és viselkedésüket hozzáigazítani egy nagyobb csoporthoz, azaz idomulnak a tömeghez. Ez egy erős megállapítás és az emberek többsége meg van győződve arról, hogy ő nem ilyen.Read More…

/

20. Figyelmi torzítás

A viselkedéstudomány megfigyelései szerint vannak dolgok, amelyek határozottan felkeltik figyelmünket, míg másokat észre sem veszünk. Sok különböző faktor befolyásolja, hogy mire figyelünk, a külső eseményektől (veszély) a belső ingerekig (éhség, bánat). Az lenne jó, ha mindig,Read More…

/

19. Kognitív disszonancia

Egy fontos pszichológiai elmélet, amely azt a kellemetlen feszültséget írja le, amit egymással ellentétes meggyőződéseink és viselkedésünk kelt bennünk. Ilyenkor magatartásunk szemben áll ideális énképünkkel, és a külvilág felé mutatni kívánt személyiségünkkel. A kognitív disszonancia általRead More…

/

18. Túlzott választék

A túlzottan nagy választék megnehezíti a döntést. A sok lehetőség megterheli és bosszantja az embereket, mert kimeríti őket ezek értékelése. Úgy gondoljuk, hogy a kereskedelemben az emberek szeretik a minél nagyobb választékot. Azonban a tapasztalat aztRead More…

/

17. Megerősítés torzítás

Mindenki számára fontos az önálló véleményalkotás. Azonban miután kialakítottuk az álláspontunkat sajnos hajlamosak vagyunk csak azokra az információkra fókuszálni, amelyek megerősítik véleményünket. A meggyőződésünkkel ellentétes, vagy azokat megkérdőjelező információkat nem akarjuk megismerni. Mindenáron el akarjuk kerülni,Read More…

/

16. Keretezés

A keretezési hatás értelmében nem mindegy, hogy egy esemény lehetséges kimeneteleit pozitív vagy negatív formában „tálaljuk”. Ezzel ugyanis befolyásolni lehet a döntéseket. A keretezés és átkeretezés módszere régóta ismert a kommunikációban. Egy bizonyos témában egy bizonyosRead More…

/

15. Kilátáselmélet

Az emberi gondolkodással kapcsolatban sokáig az feltételezés volt érvényben, hogy az emberi döntéshozatal a számítógép működéséhez hasonló. Eszerint az emberek minden információt rendezetten, logikusan feldolgoznak és számításokkal ellenőriznek. A viselkedéstudomány képviselői (Kahneman és Tversky) azonban meglepőRead More…

/

14. Korlátozott racionalitás

A korlátozott racionalitás elmélete megkérdőjelezi a teljes mértékben racionálisan gondolkodó és cselekvő ember fogalmát. Az emberi racionalitás azért korlátozott, mert a gondolkodási kapacitásunk, az elérhető információ és a döntésre szánt időnk véges. Naponta több száz, vagyRead More…

/

13. Gyors és lassú gondolkodás

Korábban a társadalmi problémákkal és emberi viselkedéssel foglalkozó szakemberek azt feltételezték, hogy az emberek többnyire racionálisan gondolkodnak. Úgy vélték, hogy általában tudatosan irányítjuk gondolkodásunkat és észszerűen döntünk. Ez csak akkor változik, ha rendkívüli érzelmek hatása aláRead More…

/

12. Bizonytalanság kerülés

A bizonytalanság kerülés azt jelenti, hogy előnyben részesítjük az ismert lehetőségeket az ismeretlenekkel szemben. Gyorsan változó világunkban ez nem feltétlenül válik előnyünkre, mert leszűkítheti az életterünket és visszatarthat minket a fejlődéstől. A valós választási lehetőségek közülRead More…

/

11. Önzetlenség (altruizmus)

A klasszikus közgazdaságtan alaptétele az, hogy a racionális emberek mindent annak érdekében tesznek, hogy a saját jólétüket, gazdagságukat maximalizálják. Azonban az emberek néha feláldozzák saját érdekeiket azért, hogy másoknak segítsenek, anélkül, hogy ezért bármilyen személyes jutalmazást,Read More…

/

10. Status quo hatás

Kedveljük, ha a dolgok úgy maradnak, ahogy megszoktuk őket. A megszokott környezet biztonságot jelent, így nem törekszünk változtatásra. Nem szívesen változtatjuk meg korábbi döntéseinket sem. Ez sajnos igaz akkor is, ha a változtatás nem jár áldozattalRead More…

/

9. Cselekvési kényszer

Váratlan események hatására kialakuló vagy bizonytalan helyzetekben az emberek egy része azonnal cselekedni szeretne, vagy úgy érzi, hogy cselekednie kell, mert mások ezt várják tőle. A cselekvés célja a felmerült probléma mihamarabbi kiküszöbölése és a helyzetRead More…

/

8. Birtoklási hatás

A birtoklási hatás szerint sokkal értékesebbnek tartjuk azt, ami a miénk. A tulajdonlás ténye fontos az emberek számára és ezt “beárazzák”. Különösen igaz ez olyan tárgyak esetében, melyeknek szimbolikus, érzelmi értéke van. A birtoklási hatás egyikRead More…

/

6. Érzelmi befolyás

A viselkedéselemzők szerint mindenkori érzelmi állapotunk erősen befolyásol bennünket. Ezzel a jelenséggel együtt élünk mindnyájan, ugyanúgy ahogyan az Általánosítással vagy az Elérhetőségi heurisztikával, mert ez biztosítja számunkra a gyors reagálás lehetőségét a folyamatosan változó helyzetekben. FontosRead More…

/

5. Általánosítás

Mindannyiunkra jellemző, hogy az életben való gyors eligazodás érdekében közvetlen tapasztalataink alapján általánosítunk, tipizálunk. Ha „A” (dolog, jelenség, ember) valamiben hasonlít „B”-re, akkor azt valószínűsítjük, hogy ez a hasonlóság minden vonatkozásban fennáll. Például általános vélekedés az,Read More…

/

4. A most hatalma

A viselkedéstudomány megfigyelése szerint az emberek a jelenben elérhető dolgokat aránytalanul túlértékelik a jövőben elérhetőkkel szemben. Amikor megkérdezzük őket, hogy inkább akarnak 1000 dollárt ma, mint 1100 dollárt holnap, a többség a mai 1000 dollárt választja.Read More…

/

3. Elsüllyedt költség csapda

A közgazdaságtan elsüllyedt költségeknek nevezi az olyan kiadásokat, amelyeket már nem tudunk visszaszerezni. A múltbeli rossz döntéseink sokszor meghatározzák jövőre vonatkozó választásainkat. Így egy-egy rossz döntéshez ragaszkodva gyakran tovább rontunk a saját helyzetünkön. Konkrétan, ha valamireRead More…

/

2. Lehorgonyzás

A viselkedésre vonatkozó megfigyelések szerint egy adott dolog megítéléséhez általában szükségünk van valamilyen kiindulópontra, amelyhez viszonyítani tudunk. Így hát keresünk egy megfelelőnek tartott referencia pontot, és mindent ahhoz hasonlítunk. Ennek az a veszélye, hogy ha aRead More…

/

1. Veszteségkerülés

A veszteségkerülés az emberi viselkedés egyik legmeghatározóbb jelensége. A veszteség miatt érzett pszichológiai fájdalom nagyjából kétszer erősebb, mint a nyereségszerzésből fakadó öröm. Sokkal nagyobb kockázatot vállalunk annak érdekében, hogy elkerüljünk egy adott veszteséget, minthogy megnyerjünk egyRead More…