Category Archives: Jegyzetek

/

Fordított pszichológia (reverse psychology)

Amikor úgy próbálunk rávenni egy embert egy cselekedetre, hogy megtiltjuk számára azt, illetve megkérdőjelezzük az ahhoz szükséges képességét, fordított pszichológiát alkalmazunk. Ez egy gyakori manipulációs technika, amellyel érdemes tisztában lenni. Az „úgysem tudod/ mered megcsinálni…” kezdetűRead More…

/

Beszűkült figyelem (reverse attentional bias)

Azt már tudjuk, hogy az emberek figyelme eltérő módon oszlik meg a világ dolgait illetően. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ez a figyelem állandóan változik és jól irányítható, ezt hívjuk figyelmi torzításnak. Vannak olyan érdeklődési területek,Read More…

/

Megoldás kerülés (solution aversion)

A legsikeresebb cégek és üzletemberek is elkövetik azt a hibát, hogy nem hajlandók szembenézni azokkal a problémákkal, amelyek felbukkannak működési területükön. Ennek oka az, hogy bár észlelik a veszélyt, nem tudják vagy nem akarják felvállalni aRead More…

/

Miért nehéz a változás? (Resistance to change)

A változástól való félelem mélyen gyökerező emberi tulajdonság, melynek visszatartó ereje függ a személyiségtől, a korábbi tapasztalatoktól és az aktuális élethelyzettől. Milyen faktorok gátolják a változtatást? –A szokások. Életmódunk és életritmusunk megváltoztatására minden esetben stressz-forrásként tekintünk,Read More…

/

Az engedelmességi reflex (obedience reflex).

Múltunk és jelenünk számtalan bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy emberek tömegei hisznek és engedelmeskednek a szemükben tekintéllyel rendelkezőknek. Erre utal a tekintély hatás. Az a tendencia is megfigyelhető, hogy bizonyos emberek önként engedelmeskednek a „hatalomnak” akkorRead More…

/

„Előre láttam, hogy ez lesz…” (hindsight bias)

Korábban bemutattuk az utólagos bölcsesség hatást, mely fontos szerepet játszik gondolkodásunk és önértékelésünk formálódásában. E jegyzetünkben ennek a jelenségnek az okait és következményeit vizsgáljuk részletesen. Az utólagos bölcsesség hatás miatt gyakran úgy érezzük, hogy előre sejtettük,Read More…

/

Mikor közel a cél… (goal gradient effect)

Sokkal jobban teljesítünk, mikor belátható közelségbe kerülünk valamely célunk eléréséhez. Amikor egy 10 kilométeres futóversenyen azt halljuk, hogy már csak 1 kilométer van hátra, a „visszaszámlálás” hatására megtöbbszörözzük erőfeszítéseinket. Ugyanez a jelenség figyelhető meg munkavégzésünk soránRead More…

/

A viszonzás vágya (reciprocity)

A kölcsönösség fontos jellemzője az emberi viselkedésnek. A titok az, hogy ha többet akarsz kapni az emberektől, akkor adj nekik többet! Az emberek alapvető tulajdonsága ugyanis, hogy viszonozni akarják a szívességeket. E megállapítás ellentmond a klasszikusRead More…

/

Túlkomplikáljuk az életünket? (complexity bias)

Miért van az, hogy gyakran a bonyolultabb megoldást részesítjük előnyben az egyszerűbbel szemben, és inkább hiszünk egy komplikált teóriának, mint egy kézenfekvő magyarázatnak? Részben azért, mert így érdekesebb az életünk. Van miről elméleteket gyártanunk és ezekrőlRead More…

/

A Zeigarnik hatás (Zeigarnik effect)

A munkánkban és a magánéletünkben is tapasztalhatjuk azt a jelenséget, hogy amíg el nem végzünk egy feladatot, amíg meg nem oldunk egy problémát, addig folyamatosan foglalkoztat bennünket. Zeigarnik : On Finished and Unfinished Tasks(1927) A ZeigarnikRead More…

/

Fontos vagy sürgős? (The urgency trap)

Az emberek többségének általában több feladata van, mint amennyit el tud végezni egy bizonyos idő alatt. Megfigyelések szerint általában a sürgősnek minősített feladatokat végezzük el először, akkor is, ha ezzel háttérbe szorítjuk fontosakat. Ezt hívjuk aRead More…

/

A túlgondolás jelensége (overthinking).

Mindenkivel előfordul, hogy „túl sokat rágódik valamin”. Lehet az egy múltbeli történés, vagy egy jövőbeli esemény, amit nem tudunk „kiverni a fejünkből”. Ez a „Mi lett volna, ha…?” és a „Mi lesz, ha…?” kérdéseken való folyamatosRead More…

/

Csak a lényegre emlékszem (Verbatim effect)

Az emberek a kapott információ lényegére, és nem a szó szerinti megfogalmazására emlékeznek. Mindenki „lefordítja” saját nyelvére az üzenetet és ezt őrzi meg a memóriájában. Így fordulhat elő, hogy ugyanarra az információra mindenki másképp emlékszik. PéldáulRead More…

/

Kettős mérce (double standard)

Bizonyára sokak számára ismerős a kettős mérce jelenségét legjobban megragadó mondás mely szerint: „Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek.” A mondat eredeti verziója George Orwell Állatfarm című regényében szerepel és a következőképpen szól: „Minden állat egyenlő, deRead More…

/

A „rák” mentalitás (crab mentality)

A rák mentalitás lényege, hogy az emberek gyakran vissza akarják húzni azt, aki előrébb jutott, mint ők. A különböző csoportokban, munkahelyen, iskolában, ismerősi körben megfigyelhető az a sajnálatos jelenség, hogy az átlagnál jobban teljesítőket irigység ésRead More…

/

A döntésbefolyásolás típusai (nudge)

A döntésbefolyásolás (nudge) arra irányul, hogy az embereket a számukra és a társadalom számára is előnyös viselkedésre hangolja. Ismerkedjünk meg ennek módszereivel! Az alapértelmezés (default option) alkalmazása. Ha egy döntési helyzetben több lehetőség közül kell a megfelelőRead More…

/

Ismerkedjünk a nudge jelenséggel!

A nudge szó azokra a finom döntésbefolyásoló eszközökre utal, amelyekkel az élet számtalan területén igyekeznek viselkedésünket a „jó irányba” terelgetni. Lássunk néhány hétköznapi példát arra vonatkozóan, mi is az a nudge: Az iroda ajtó mellett egyRead More…

/

Az egocentrikus gondolkodás (egocentric bias)

Azokat az embereket nevezzük egocentrikusnak, akik kizárólag a saját nézőpontjuk alapján értelmezik a világot. Az egocentrikus ember vagy úgy véli, hogy mindenki más hozzá hasonlóan ítéli meg a dolgokat, vagy egyáltalán nem érdekli mások véleménye. JellemzőRead More…

/

Tudatalatti túlzásaink (availability heuristic)

Az információk megállíthatatlanul áramlanak körülöttünk. Mindenki igyekszik a számára releváns dolgokra figyelni és az érdekteleneket figyelmen kívül hagyni. Mint tudjuk, már ez a „válogatás” is komoly eltéréseket okoz az emberek „tudásbázisában” – megerősítési torzítás. Ehhez társulRead More…

/

A zéró összegű játszma (zero sum bias)

Az emberek olyankor is versengenek egymással, amikor együttműködéssel sokkal jobb eredményt érnének el. Nem ismerik fel, hogy lehetséges a win-win (nyer-nyer) állapot. Ennek oka az, hogy tévesen úgy értékelnek bizonyos szituációkat, hogy azok kimenetele csak zéróRead More…

/

A saját „vakfoltjaink” (Bias blind spots)

Az emberek általában nincsenek tisztában azzal, hogy elfogultság, előítélet, egyéb bias-ok és heurisztikák, azaz torzítások befolyásolják gondolkodásukat. Miközben mások esetében tisztán látják ezek hatását, úgy vélik, rájuk ez nem jellemző. Például emiatt feltételezik azt, hogy mígRead More…

/

A Backfire effect.

Amikor a meggyőzési szándék „visszafele sül el”. Az emberek gyakran minden határon túl ragaszkodnak a véleményükhöz, akkor is, ha az hamis, vagy téves alapokon nyugszik. Amikor valakinek megkérdőjelezik a meggyőződését egy bizonyos kérdésben, ez általában határozottRead More…

/

A Google hatás

A digitalizáció megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját és emlékezőképességét. Ennek egyik – ma már bizonyított – jellemzője, hogy nem az adatokra és a tényekre emlékszünk leginkább, hanem arra, hogy hol és hogyan találjuk meg őket. (Betsy Sparrow,Read More…

/

Akinek mindig igaza van (?)

A megerősítési torzításról bővebben Bizonyára mindenki környezetében akad olyan ember, akinek az a meggyőződése, hogy a világ dolgainak megítélésében tévedhetetlen. Nos, ő a megerősítési torzítás „áldozata”. A mai világban úgy élünk, hogy gyorsan kell reagálnunk aRead More…

/

Miért látjuk másként a dolgokat?

Az érzelmi befolyás hatása Ha felmerül egy kérdés, vagy véleményt alkotunk valakiről, valamiről, mindnyájan más alapokról indulunk a válasz, illetve a vélemény megalkotásakor. Mégpedig olyan alapokról, melyek létezésével és eredetével magunk sem vagyunk tisztában. Olyan mélyenRead More…

/

A múlt alapján döntünk a jövőről?

Az elsüllyedt költség csapdája. A viselkedéstudomány megfigyelései szerint a jövőre vonatkozó döntéseinket nagymértékben meghatározzák múltbeli cselekedeteink. Ezt nevezzük elsüllyedt költség csapdának. Nézzünk meg néhány hétköznapi példát ennek működésére. Bob régi autója egyre több olajat fogyaszt, ezértRead More…

/

A két pizza meséje. Veszteségkerülés.

A viselkedéstudomány kutatók a veszteségkerülés egyik hétköznapi példáját szemléltették a következő kísérletben. Két külön csoportban más-más pizzarendelési lehetőséget ajánlottak fel az embereknek: Az első csoportban lévőkkel közölték az ALAP PIZZA árát, valamint az összes lehetséges feltét árát külön-külön,Read More…

/

Hogyan gondolkodunk?

A korlátozott racionalitás problémája Elméletileg úgy tudnánk jó döntést hozni, ha szisztematikusan végigmennénk a következő folyamaton: – feltárjuk az összes lehetséges döntési alternatívát, – elemezzük minden egyes alternatíva következményeit, – végül kiválasztjuk azt az alternatívát, amelyRead More…