Category Archives: Jegyzetek

/

Az engedelmességi reflex (obedience reflex).

Múltunk és jelenünk számtalan bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy emberek tömegei hisznek és engedelmeskednek a szemükben tekintéllyel rendelkezőknek. Erre utal a tekintély hatás. Az a tendencia is megfigyelhető, hogy bizonyos emberek önként engedelmeskednek a „hatalomnak” akkorRead More…

/

„Előre láttam, hogy ez lesz…” (hindsight bias)

Korábban bemutattuk az utólagos bölcsesség hatást, mely fontos szerepet játszik gondolkodásunk és önértékelésünk formálódásában. E jegyzetünkben ennek a jelenségnek az okait és következményeit vizsgáljuk részletesen. Az utólagos bölcsesség hatás miatt gyakran úgy érezzük, hogy előre sejtettük,Read More…

/

Mikor közel a cél… (goal gradient effect)

Sokkal jobban teljesítünk, mikor belátható közelségbe kerülünk valamely célunk eléréséhez. Amikor egy 10 kilométeres futóversenyen azt halljuk, hogy már csak 1 kilométer van hátra, a „visszaszámlálás” hatására megtöbbszörözzük erőfeszítéseinket. Ugyanez a jelenség figyelhető meg munkavégzésünk soránRead More…

/

A viszonzás vágya (reciprocity)

A kölcsönösség fontos jellemzője az emberi viselkedésnek. A titok az, hogy ha többet akarsz kapni az emberektől, akkor adj nekik többet! Az emberek alapvető tulajdonsága ugyanis, hogy viszonozni akarják a szívességeket. E megállapítás ellentmond a klasszikusRead More…

/

A Zeigarnik hatás (Zeigarnik effect)

A munkánkban és a magánéletünkben is tapasztalhatjuk azt a jelenséget, hogy amíg el nem végzünk egy feladatot, amíg meg nem oldunk egy problémát, addig folyamatosan foglalkoztat bennünket. Zeigarnik : On Finished and Unfinished Tasks(1927) A ZeigarnikRead More…

/

Fontos vagy sürgős? (The urgency trap)

Az emberek többségének általában több feladata van, mint amennyit el tud végezni egy bizonyos idő alatt. Megfigyelések szerint általában a sürgősnek minősített feladatokat végezzük el először, akkor is, ha ezzel háttérbe szorítjuk fontosakat. Ezt hívjuk aRead More…

/

A túlgondolás jelensége (overthinking).

Mindenkivel előfordul, hogy „túl sokat rágódik valamin”. Lehet az egy múltbeli történés, vagy egy jövőbeli esemény, amit nem tudunk „kiverni a fejünkből”. Ez a „Mi lett volna, ha…?” és a „Mi lesz, ha…?” kérdéseken való folyamatosRead More…

/

Csak a lényeget! (Verbatim effect)

Az emberek a kapott információ lényegére, és nem a szó szerinti megfogalmazására emlékeznek. Mindenki „lefordítja” saját nyelvére az üzenetet és ezt őrzi meg a memóriájában. Így fordulhat elő, hogy ugyanarra az információra mindenki másképp emlékszik. PéldáulRead More…

/

Kettős mérce (double standard)

Bizonyára sokak számára ismerős a kettős mérce jelenségét legjobban megragadó mondás mely szerint: „Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek.” A mondat eredeti verziója George Orwell Állatfarm című regényében szerepel és a következőképpen szól: „Minden állat egyenlő, deRead More…

/

A „rák” mentalitás (crab mentality)

A rák mentalitás lényege, hogy az emberek gyakran vissza akarják húzni azt, aki előrébb jutott, mint ők. A különböző csoportokban, munkahelyen, iskolában, ismerősi körben megfigyelhető az a sajnálatos jelenség, hogy az átlagnál jobban teljesítőket irigység ésRead More…

/

Ismerkedjünk a nudge jelenséggel!

A nudge szó azokra a finom döntésbefolyásoló eszközökre utal, amelyekkel az élet számtalan területén igyekeznek viselkedésünket a „jó irányba” terelgetni. Lássunk néhány hétköznapi példát arra vonatkozóan, mi is az a nudge: Az iroda ajtó mellett egyRead More…

/

Az egocentrikus gondolkodás (egocentric bias)

Azokat az embereket nevezzük egocentrikusnak, akik kizárólag a saját nézőpontjuk alapján értelmezik a világot. Az egocentrikus ember vagy úgy véli, hogy mindenki más hozzá hasonlóan ítéli meg a dolgokat, vagy egyáltalán nem érdekli mások véleménye. JellemzőRead More…

/

Tudatalatti túlzásaink (availability heuristic).

Az információk megállíthatatlanul áramlanak körülöttünk. Mindenki igyekszik a számára releváns dolgokra figyelni és az érdekteleneket figyelmen kívül hagyni. Mint tudjuk, már ez a „válogatás” is komoly eltéréseket okoz az emberek „tudásbázisában” – megerősítési torzítás. Ehhez társulRead More…

/

A saját „vakfoltjaink”. (Bias blind spots)

Az emberek általában nincsenek tisztában azzal, hogy elfogultság, előítélet, egyéb bias-ok és heurisztikák, azaz torzítások befolyásolják gondolkodásukat. Miközben mások esetében tisztán látják ezek hatását, úgy vélik, rájuk ez nem jellemző. Például emiatt feltételezik azt, hogy mígRead More…

/

A Backfire effect.

Amikor a meggyőzési szándék „visszafele sül el”. Az emberek gyakran minden határon túl ragaszkodnak a véleményükhöz, akkor is, ha az hamis, vagy téves alapokon nyugszik. Amikor valakinek megkérdőjelezik a meggyőződését egy bizonyos kérdésben, ez általában határozottRead More…

/

A Google hatás

A digitalizáció megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját és emlékezőképességét. Ennek egyik – ma már bizonyított – jellemzője, hogy nem az adatokra és a tényekre emlékszünk leginkább, hanem arra, hogy hol és hogyan találjuk meg őket. (Betsy Sparrow,Read More…

/

Akinek mindig igaza van(?) Megerősítési torzítás.

Bizonyára mindenki környezetében akad olyan ember, akinek az a meggyőződése, hogy a világ dolgainak megítélésében tévedhetetlen. Nos, ő a megerősítési torzítás „áldozata”. A mai világban úgy élünk, hogy gyorsan kell reagálnunk a mindennapi eseményekre, a felmerülőRead More…

/

A múltbeli cselekedeteink alapján döntünk a jövőről?

A viselkedéstudomány megfigyelései szerint a jövőre vonatkozó döntéseinket nagymértékben meghatározzák múltbeli cselekedeteink. Ezt nevezzük elsüllyedt költség csapdának. Nézzünk meg néhány hétköznapi példát ennek működésére. Bob régi autója egyre több olajat fogyaszt, ezért elviszi a szervízbe. ARead More…

/

A két pizza meséje. Veszteségkerülés.

A viselkedéstudomány kutatók a veszteségkerülés egyik hétköznapi példáját szemléltették a következő kísérletben. Két külön csoportban más-más pizzarendelési lehetőséget ajánlottak fel az embereknek: Az első csoportban lévőkkel közölték az ALAP PIZZA árát, valamint az összes lehetséges feltét árát külön-külön,Read More…

/

Hogyan gondolkodunk? A korlátozott racionalitás.

Elméletileg úgy tudnánk jó döntést hozni, ha szisztematikusan végigmennénk a következő folyamaton: – feltárjuk az összes lehetséges döntési alternatívát, – elemezzük minden egyes alternatíva következményeit, – végül kiválasztjuk azt az alternatívát, amely a számunkra legkedvezőbb következményeketRead More…