Category Archives: A viselkedési jellemzők

/

Holdudvar hatás (halo effect).

A holdudvar hatás arra utal, hogy egy megfigyelt pozitív, vagy negatív külső tulajdonság alapján azonnal véleményt alkotunk a személy többi tulajdonságára vonatkozóan is. Régóta ismert, hogy a vonzó külsővel megáldott embereket jobbnak és okosabbnak tartjuk kevésbéRead More…

/

Kimaradástól való félelem FoMO

A közösségi média rengeteg lehetőséget kínál az egymással való kapcsolattartásra, az információk megosztására. Jóval többet, mint amennyit a legtöbb ember követni tud. A népszerű FoMO elmélet szerint sokan félnek attól, hogy valami fontos, vagy élvezetes dologbólRead More…

/

IKEA hatás (IKEA effect)

A birtoklási hatás azt jelenti, hogy egy terméket értékesebbnek tartunk annak piaci érténél pusztán azért, mert mi birtokoljuk. Az IKEA hatás arra a jelenségre utal, amikor azért tartunk valamit a piaci értékénél többre, mert a miRead More…

/

Nudge

A nudge (kiejtés:nadzs) magyarul enyhe lökést, jelent. A viselkedéstudományban alkalmazott jelentését nehéz lefordítani ezért eredeti nyelven használjuk. A nudge célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba finoman befolyásolja úgy, hogy emellett a döntési szabadságuk teljes mértékbenRead More…

/

Információ kerülés (information avoidance)

Annak ellenére, hogy az információ korában élünk, ennek lehetőségeit igen csekély mértékben használjuk ki. Többnyire egyoldalúan tájékozódunk és információbuborékunkban élve megteremtük „saját valóságunkat.” A viselkedéstudományban információ kerülésnek hívjuk azt a jelenséget, amikor az emberek szándékosan nemRead More…

/

Az érvényesség illúziója (illusion of validity)

Az érvényesség illúziója arra utal, hogy hajlamosak vagyunk túlértékelni becsléseink, jóslataink helyességének és teljesülésének valószínűségét. Ennek hátterében az áll, hogy csökkenteni szeretnénk a világ kiszámíthatatlanságából fakadó feszültségünket. Ha valamilyen mértékben megjósolhatónak tartjuk életünk történéseit, az megnyugtatRead More…

/

Túlzott optimizmus (optimism bias)

Az emberek általában túlbecsülik a pozitív, és alábecsülik a negatív események valószínűségét a jövőjükre vonatkozóan. Embertársaink 80%-a túlbecsüli hosszútávú munkaerőpiaci lehetőségeit és alábecsüli a válás vagy betegség bekövetkezését életében. Sokan hisznek abban, hogy sikeresebbek lesznek, mintRead More…

/

Túlzott magabiztosság (overconfidence)

A kognitív torzítások az emberek téves személyes meggyőződésén vagy valószerűtlen vágyain alapulnak és gyakran kapcsolódnak az önigazoláshoz. Túlzott magabiztosságról akkor beszélünk, amikor az emberek túlértékelik saját várható teljesítményüket. Ezt megfigyelhetjük egy egyszerű vizsgateszt kitöltésénél. A kitöltésRead More…

/

Téves tervezés (planning fallacy)

Az emberek hajlamosak egy feladat megvalósításához szükséges időt, költséget és a felmerülő kockázatok valószínűségét alábecsülni. Ennek oka többnyire az, hogy optimistán terveznek és túlbecsülik a képességeiket. Magánéletben erre a leggyakoribb példa a családiház építése, az üzletiRead More…

/

Negativitás (negativity bias)

A negatív eseményeket sokkal intenzívebben éljük meg, mint a hasonló mértékű pozitív történéseket. Például nem örömködünk különösebben, ha egy üzletben kedvesen fogadnak bennünket, mert úgy véljük, ez természetes. Amikor azonban udvariatlanul bánnak velünk, arra hosszú ideigRead More…

/

Nosztalgia hatás (nostalgia effect)

 A múlt iránti szentimentális érzéseink megnövelik pénzköltési hajlandóságunkat. Az emberek múltbeli emlékei általában családjukhoz, barátaikhoz kötődnek. Ezek felidézése erősíti bennük az összetartozás érzését. Mindez pedig olyan jellegű biztonságérzettel tölti el őket, mely háttérbe szorítja a pénzbeliRead More…

/

Struccpolitika (ostrich effect)

Amikor az emberek nem szeretnének szembenézni bizonyos tényekkel, akkor azt mondjuk, hogy „homokba dugják a fejüket”, mint a strucc. Például vannak, akik imádnak vásárolni, de nem szívesen szembesülnek vele, hogy mennyit is költöttek. Ezért inkább nemRead More…

/

Csúcs-vég szabály (peak-end rule)

Emlékezetünk eltér a valóban megélt tapasztalatunktól. A csúcs-vég szabály egy olyan heurisztika, amely megváltoztatja a megtörtént eseményekre vonatkozó emlékeinket. Az határozza meg, hogy milyen emléket őrzünk egy múltbeli dologról, hogy mit éreztünk az esemény csúcspontján, illetveRead More…

/

Pesszimizmus (pessimism bias)

A pesszimizmus a negatív események valószínűségének túlértékelése az élet minden területén. Pesszimista az az ember, aki mindig a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásában hisz. Ez az életszemlélet komoly egyéni és társadalmi problémákhoz vezet. Mivel nem látunk a jövőbe,Read More…

/

Elsőbbségi hatás (primacy effect)

Az elsőbbségi hatás arra utal, hogy jobban emlékszünk arra az információra, melyet először hallunk vagy látunk, mint a továbbiakra. Döntéseinket és viselkedésünket tehát leginkább ezek befolyásolják. Az élet minden olyan területén, ahol a személyes kapcsolat fontosRead More…

/

Társadalmi normák (social norms)

Az emberek különböző közösségekben élik az életüket. A közösségek működése csak akkor lehetséges, ha tagjaik kialakítanak valamilyen együttműködési rendet és egymáshoz igazítják magatartásukat. A társadalmi normák a helyes és követendő viselkedési szabályok egy adott közösségen belül.Read More…

/

Tekintély hatás (authority bias)

A tekintély hatás azt a viselkedést írja le, amikor vakon követjük azokat az embereket, akiknek valamiféle tekintélyt tulajdonítunk. Az emberiség fejlődése során belénk ivódott a tekintélytisztelet a vezetők iránt. Napjainkra kibővült a „vezetőknek” tekintett emberek köre.Read More…

/

Kölcsönösség (reciprocity)

A kölcsönösség rendkívül fontos közösségi összetartó erő, amely általánosságban a tagok közötti szívességek viszonzására vonatkozik.  A viszonzás az egyik legelemibb társadalmi etikai norma. Egyenrangú tagokból álló csoportokon belül sokféle anyagi, erkölcsi, érzelmi viszonossági kapcsolat jön létre.Read More…

/

Megbánás kerülés (regret aversion)

Életünk során gyakran találkozunk azzal az érzéssel, hogy utólag meg fogjuk bánni, ha meghozunk egy bizonyos döntést. Előfordulhat, hogy olyan erős az utólagos megbánástól való félelmünk, hogy biztonságot keresve inkább megváltoztatjuk eredeti szándékunkat . Tekintettel arra,Read More…