Csak a lényegre emlékszem (Verbatim effect)

Viselkedéstudomány. Csak a lényegre emlékszem.

Az emberek a kapott információ lényegére, és nem a szó szerinti megfogalmazására emlékeznek. Mindenki „lefordítja” saját nyelvére az üzenetet és ezt őrzi meg a memóriájában.

Így fordulhat elő, hogy ugyanarra az információra mindenki másképp emlékszik.

Például a hosszú mondatokat leegyszerűsítve értelmezzük. Ilyenkor nem mindegy, hogy a mondatnak melyik részére fókuszálunk.

Grafikus ábrázolásnál a koncepció lényegét jegyezzük meg (pl. növekvő, vagy csökkenő tendencia), az értékeket kevésbé.

Az árak tekintetében is inkább azt tudjuk felidézni, hogy drágának, vagy olcsónak találtunk-e valamit. A konkrét árra ritkán emlékszünk.

Az információkat alapvetően kétféle módon tároljuk el:

1.Lényegi memorizálással, amikor először dekódolva eltároljuk az információt a számunkra megjegyezhető formában. Később előhívjuk a memóriánkból azt, amire az adott dologgal kapcsolatban emlékszünk (gist memory). A kettős folyamat eredményeként majdnem biztos, hogy eltérő lesz az eredeti üzenet és az előhívott üzenet megfogalmazása.

2.Szószerinti memorizálással (vers tanulás), amikor az eredeti szöveget kell változatlan formában megjegyeznünk és felidéznünk (verbatim memory). Ilyenkor nehezebb dolgunk van, mivel nem az általunk átformált gondolatot kell megőriznünk, hanem egy „idegen” gondolatát és kifejezésmódját.

Mely területeken érdemes erre figyelni?

Például az oktatásnál, ahol a tanulási folyamatokkal foglalkozó szakemberek azt tanácsolják, hogy a lényegi memorizálást alkalmazzuk minden olyan esetben, ahol nem követelmény a szó szerinti idézés. A lényegi memorizálás mélyebb megértést biztosít és hosszabb ideig marad meg az elsajátított tudás.

-Valamint az élet minden olyan területén, ahol fontos az eredményes és hatékony kommunikáció. Kommunikációnk eredményességét ugyanis meghatározza, hogy mondanivalónkból mire fognak emlékezni az emberek.

A megállapításunk az, hogy üzenetünk akkor ér legpontosabban célba, ha olyan röviden fogalmazzuk meg, hogy nem kell „lefordítani”. Így elkerülhetjük azt, hogy mindenki másképp interpretálja, vagy más-más, általa fontosnak ítélt részére emlékszik.

A kommunikáció módjának megválasztásakor érdemes a figyelmi torzításra (attentional bias) is gondolni.

Megosztás