Döntéstervezés. Choice architecture.

Viselkedéstudomány. Döntéstervezés. Choice architecture

Biztosan sokunk számára ismerős az a helyzet amikor okosan eltervezünk valamit, majd a valós szituációban egészen másként cselekszünk.

Például mikor az étteremben az ínycsiklandó hamburgerek látványának hatására elfeledkezünk a „saláta” napunkról. Ezesetben azért hozunk „rossz” döntést mert az egészséges ételhez való ragaszkodás erős önkontrollt igényelne.

Ennek hátterében az áll, hogy az emberi cselekvésre kétféle gondolkodási rendszer hat. A tudatos és kontrolált rendszerünkben tervezünk, de a helyzet csábítására már az ösztönös, érzelmi rendszerünk reagál. Ezért tesszük gyakran azt amire vágyunk, nem pedig azt, amit elterveztünk.

Ezzel az emberi működéssel tisztában vannak azok is, akik az elénk táruló választékot tervezik és így érdekeiknek megfelelően tudják használni.

A döntéstervezés kifejezést Thaler és Sustein alkotta. Arra a gyakorlatra utal, amikor a döntési
helyzetek kialakításánál figyelembe veszik a viselkedéstudomány által ismert érzelmi csapdákat, torzításokat.

A döntéstervezők választási alternatívák elé állítják az embereket, és befolyásolják döntéseiket. Ennek eszközei többek között a bemutatott lehetőségek sorrendje, az alapértelmezés és az átadott információ minősége. Oly módon alakítják a döntési szituációkat, hogy az az általuk preferált eredményt hozza.

A döntéstervezést – mint sok mást is az életben – egyaránt lehet jó és rossz dolgokra használni.

A jól megtervezett döntési szerkezet segíti az embereket a lehetőségek értelmezésében és a megfelelő opció kiválasztásában.

Ennek elemei:

az információk érthető megjelenítése,

a számok, adatok hétköznapi értelmezhetősége

transzparencia, összehasonlíthatóság biztosítása

a potenciális veszélyek megjelenítése (cigaretta)

Egyre több jó intézkedés támogat bennünket a megfelelő döntésekben. Ilyen például az élelmiszer üzletekben a termékek „kilós”árának feltűntetése, a termékek összetételére vonatkozó részletes információ  vagy a banki költségek elkülönített közlésének kötelezettsége.

A manipulatív döntéstervezés természetesen járhat az emberek számára negatív hatásokkal is. A reklámok világában sok ilyen példával találkozhatunk.

A döntéstervezés magában foglal sok más viselkedéstudományi eszközt is mint például a nudge, a keretezés vagy a csali hatás.