Az engedelmességi reflex (obedience reflex).

Érdekes? Oszd meg te is!

Viselkedéstudomáy – Engedelmességi reflex

Múltunk és jelenünk számtalan bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy emberek tömegei hisznek és engedelmeskednek a szemükben tekintéllyel rendelkezőknek. Erre utal a tekintély hatás.

Az a tendencia is megfigyelhető, hogy bizonyos emberek önként engedelmeskednek a „hatalomnak” akkor is, ha tudják, hogy helytelen.

A leghíresebb erre vonatkozó kísérlet Stanley Milgram professzor nevéhez fűződik (Yale Egyetem Milgram obedience experiment 1961).

A kísérletben megfigyelték, hogy a résztvevők többsége hajlandó volt egy vezető parancsára fájdalmas és veszélyes elektrosokk hatásnak kitenni társait.

Sokan gondolják úgy, hogy ez egy extrém példa (bár többszörösen megismételték hasonló eredménnyel) és lebecsülik az engedelmességi reflex jelentőségét, ami még ártalmasabbá teszi azt.

Miért hajlanak az emberek engedelmességre (akkor is, ha nem kényszerítik őket)?

Részben azért, mert egyszerűbb elfogadni és teljesíteni egy utasítást, mint elemezni a helyzetet, döntéseken és következményeken gondolkodni és azokért felelősséget vállalni.

Másrészt mert személyes hasznot remélnek attól, ha teljesítik a „főnök” kívánságát.

Harmadrészt, mert működik a „csordaszellem”. Ha mindenki engedelmeskedik, akkor nem éri meg „kilógni a sorból.”

Hogyan kezeljük ezt a jelenséget?

A legfontosabb, hogy legyünk tisztában azzal, hogy az emberek utasításra (vagy ráutaló magatartás követése miatt) képesek helytelenül cselekedni vagy akár ártani is egymásnak.

Ezért nagyon komolyan fontoljuk meg, kinek a hatalmát vagy tekintélyét ismerjük el, és kinek az utasításait vagyunk hajlandók követni.

Tartsunk egészséges érzelmi távolságot minden „hatalommal” rendelkező egyéntől és szervezettől, hogy felelős észszerűséggel tudjuk értékelni cselekedeteiket és utasításaikat.

Minden esetben a saját morális iránytűnket figyelembe véve döntsünk arról, hogy milyen hatásnak vagy befolyásnak engedünk.