Fordított pszichológia. Reverse psychology.

Viselkedéstudomány. Fordított pszichológia. Reverse psychology

Amikor úgy próbálunk rávenni egy embert egy cselekedetre, hogy megtiltjuk számára azt, illetve megkérdőjelezzük az ahhoz szükséges képességét, fordított pszichológiát alkalmazunk.

Ez egy gyakori manipulációs technika, amellyel érdemes tisztában lenni.

Az „úgysem tudod/ mered megcsinálni…” kezdetű mondatok általában bizonyításra ingerlő felszólításként hatnak az üzenet címzettjére. A „lehetetlen” küldetések szintén kiváló mozgósító erőként működnek az erre fogékony emberek számára.

Mások érdekes módon arra használják a fordított pszichológiát, hogy megerősítsék saját önbizalmukat. Ennek módszere, hogy negatív dolgokat állítanak magukról, a megjelenésükről vagy a teljesítményükről annak reményében, hogy társaik megdicsérik, megnyugtatják őket.

Az igazán izgalmas kérdés az, hogy miért működik a fordított pszichológia.

Az elmélet azon alapul, hogy amikor valaki úgy érzi, hogy irányítani akarják, akkor ellenál. Ilyenkor értelemszerűen nem az észszerűség vezérli, mert saját önállóságának kifejezése fontosabbá válik, mint a cselekvés várható kimenetele.

Az emberek az irányítási kísérletre adott ellentétes reakcióval az autonómiájukat akarják bizonyítani. A magukat nonkonformistának tartó embereknél működik a legjobban.

Ennek eredménye a mindenki számára ismerős „csakazértis” szituáció, amikor az egyik fél kifejezett kérése ellenére a másik fél pont az ellenkezőjét teszi.

A fordított pszichológia azonban visszafele is elsülhet.

Komoly veszélyforrást rejthet magában és kárt is okozhat, ha olyan tettekre késztetjük az embereket, amelyek valójában meghaladják képességeiket, de ezt nem merik bevallani.

Emellett arra is figyelni kell, hogy ha valaki rájön, hogy ily módon akarják manipulálni, az alááshatja a bizalmat és tönkreteheti a kapcsolatot.