A digitalizáció megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját és emlékezőképességét.

Ennek egyik – ma már bizonyított – jellemzője, hogy nem az adatokra és a tényekre emlékszünk leginkább, hanem arra, hogy hol és hogyan találjuk meg őket. (Betsy Sparrow, Columbia University, 2011).

Amikor az emberek tudják, hogy bármikor megtalálják egy adott információ forrását, nem tartják szükségesnek, hogy konkrétan megjegyezzék azt.

Hasonló dolog történik velünk, amikor lefotózunk valamit. A valódi látvány nem marad meg az emlékezetünkben. (Linda Henkel, 2013).

A Kaspersky kutatások (2019) a digitális amnéziára, mint társadalmi veszélyre figyelmeztetnek, melynek lényege, hogy a digitálisan könnyen elérhető információkat elfelejtik, vagy meg sem jegyzik az emberek.

Úgy vélik, hogy az internetre és a digitális eszközökre való támaszkodás túlzottan kiszolgáltatottá teszi az embereket.

Nézzük például a GPS szerepét a vezetésnél. Mivel az agyunknak nem kell folyamatosan egyfajta mentális térképen követni az utat, „ellustul” és idővel a tájékozódási képességünk is hanyatlásnak indul.

Természetesen a Google hatásnak számtalan előnye is van az emberek számára.

Például a digitális memória nem felejt és nem emlékszik rosszul. Az emberi agyhoz képest „korlátlan” kapacitással rendelkezik és kiválóan kezeli a repetitív feladatokat. Vitathatatlan, hogy az internet és a digitális eszközök használata nagymértékben növelte az emberi munkavégzés hatékonyságát.

Hogyan éljünk „jól” a digitális memória lehetőségeivel?

A technológiát használjuk arra, amiben a legnagyobb segítséget nyújtja. Minden igazán fontos dologra pedig használjuk az agyunkat, és a lényeges dolgokat őrizzük meg a memóriánkban is.