47. Információ kerülés

Information avoidance

Annak ellenére, hogy az információ korában élünk, ennek lehetőségeit igen csekély mértékben használjuk ki.

Többnyire egyoldalúan tájékozódunk és információbuborékunkban élve megteremtük „saját valóságunkat.”

A viselkedéstudományban információ kerülésnek hívjuk azt a jelenséget, amikor az emberek szándékosan nem szereznek tudomást vagy információt valamiről, bár könnyen megtehetnék.

 Az aktív információ kerülés magában foglalja az információ fizikai elkerülését, figyelmen kívül hagyását, félremagyarázását, illetve „elfelejtését”.

Megfigyelték például, hogy a befektetők ritkábban nézik meg a portfóliójuk tőzsdei értékét, amikor az indexek lent vannak, mint amikor emelkedik a tőzsde.

A túlsúlyos emberek sem keresik az elhízás káros hatásairól szóló tartalmakat, mert az erősítené bennük a kognitív disszonanciát. Sajnos ugyanígy kerülik az emberek az egészségügyi kivizsgálást, amikor rossz eredményt sejtenek.

Az információ kerülésnek azonnali jutalmazó hatása van az emberek számára, mivel nem kell tudatosítaniuk magukban a rossz híreket. Pedig attól, hogy valamiről nem vesznek tudomást még nem szűnik meg létezni.

Hosszú távon ez természetesen nagyon veszélyes lehet, hiszen hasznos tudástól és változtatási lehetőségétől fosztja meg őket.

Az információ „szelektálása” aszerint történik, hogy egyezik-e véleményükkel, meggyőződésükkel. Ez a megerősítési torzításnál leírtak szerint nagymértékben rontja döntéseik objektivitását.

Az információkerülés gyakran előidézi a politikai vélemények polarizációját és így a különböző nézőpontú emberek egymástól való elidegenedését.