16. Keretezés

Framing

A keretezési hatás értelmében nem mindegy, hogy egy esemény lehetséges kimeneteleit pozitív vagy negatív formában „tálaljuk”. Ezzel ugyanis befolyásolni lehet a döntéseket.

A keretezés és átkeretezés módszere régóta ismert a kommunikációban. Egy bizonyos témában egy bizonyos megközelítés hangsúlyozása erősen befolyásolja a közvéleményt.

Példaként figyeljük meg, hogy mennyire más érzelmeket váltanak ki belőlünk a következő mondatok:

„Az emberek 90%-át meg tudjuk menteni a betegségtől”

„Az emberek 10%-a biztosan megbetegszik.”

Az első mondatot mindenki sokkal szívesebben hallja, mint a másodikat, pedig gyakorlatilag ugyanazt fejezik ki.

Az elénk tálalt hírek mindig valamilyen céllal készülnek és valamilyen gondolati keretet tartalmaznak.  

A kommunikációban használt szavak és képek feladata, hogy asszociációkat hívjanak elő és pozitív, vagy negatív érzéseket keltsenek bennünk.

Gyakori technika például az egészségünkkel, biztonságunkkal kapcsolatos veszélyek túlhangsúlyozása : „A csontritkulás az emberek X%-át érinti, ezért ajánlott mindenkinek az Y készítmény fogyasztása”

A keretezés arra épül, hogy az információkat, tényeket a kommunikációs szándéknak megfelelő forgatókönyvbe (narratívába) illesztve mutassa be nekünk.

Amikor azt gondoljuk, hogy magunk alakítjuk a véleményünket, könnyen megeshet, hogy egy manipulatív, kommunikációs technikának az áldozatai vagyunk.

Az ügyes keretezés a marketing, kereskedelem, politika számára nélkülözhetetlen eszköz és állandó szereplője életünknek.

Miért veszélyes ez?

A viselkedéstudományi kutatások bizonyítják, hogy általában nem a tények alapján hozzuk meg döntéseinket, hanem az érzelmi, értelmezési kereteink alapján.

Így könnyen előfordul, hogy egy hirtelen hatásnak engedve érdekeinkkel ellentétesen döntünk és cselekszünk.

Fontos tehát minden esetben több oldalról ellenőriznünk az elénk tárt információ tartalmát és a mögötte lévő szándékot.