41. Mentális könyvelés

Mental accounting

A mentális könyvelés lényege, hogy az emberek a pénzt különböző módon kezelik attól függően, hogy honnan van és mire akarják költeni.

Például, ha extra jutalomban részesülünk, az így befolyó összeget „könnyebben” költjük el kellemes dolgokra, mint a normál fizetésünket.

A pénz azonban minden helyzetben pontosan annyit ér, amennyi rá van írva. Az értéke nem függ sem attól, hogy hogyan szereztük, sem attól, hogy hogyan használjuk.

A különböző szubjektív kategóriákban kezelt pénzeinkkel kapcsolatban sokszor hozunk illogikus döntéseket.

Például, ha külön mentális számlát vezetünk a háztartási kiadásokra és a lakásmegtakarításra, akkor könnyen előfordul, hogy a hóvégén megmaradt „rezsi” pénzt megtakarítás helyett elköltjük, hiszen „az nem az új lakásra lett szánva”.

Érdekes megfigyelés az is, hogy a kisebb nyereményt vagy örökséget inkább elköltik az emberek, míg a nagyobbat befektetik.

A mentális könyvelés elméletének nagy hatása lett a befektetési piacok működésének értelmezésére is.

A pénzügyi modellezés korábban azt feltételezte, hogy a befektetők a teljes portfóliójuk teljesítményét optimalizálják, és erre figyelnek.

A mentális könyvelés elmélete azonban ráirányította a figyelmet arra, hogy a befektetők egyedi részvényvásárlásaik szintjén gondolkodnak és döntenek.

Azokat a részvényeket hamarabb adják el, amelyeken nyereségük van, mint amelyiken veszteségük keletkezik. Ez kapcsolódik a veszteségkerülés jelenségéhez is.