/

Túlzott magabiztosság (overconfidence)

A kognitív torzítások az emberek téves személyes meggyőződésén vagy valószerűtlen vágyain alapulnak és gyakran kapcsolódnak az önigazoláshoz. Túlzott magabiztosságról akkor beszélünk, amikor az emberek túlértékelik saját várható teljesítményüket. Ezt megfigyelhetjük egy egyszerű vizsgateszt kitöltésénél. A kitöltésRead More…

/

Az igazság illúziója

The illusory truth effect Amikor ugyanazt a téves, félrevezető információt sokszor hallják az emberek, hajlanak rá, hogy végül elfogadják igazságként, akkor is, ha eredetileg tudták, hogy hamis. Mindnyájan szeretjük azt hinni magunkról, hogy bennünket nem lehetRead More…

/

Téves tervezés (planning fallacy)

Az emberek hajlamosak egy feladat megvalósításához szükséges időt, költséget és a felmerülő kockázatok valószínűségét alábecsülni. Ennek oka többnyire az, hogy optimistán terveznek és túlbecsülik a képességeiket. Magánéletben erre a leggyakoribb példa a családiház építése, az üzletiRead More…

/

Negativitás (negativity bias)

A negatív eseményeket sokkal intenzívebben éljük meg, mint a hasonló mértékű pozitív történéseket. Például nem örömködünk különösebben, ha egy üzletben kedvesen fogadnak bennünket, mert úgy véljük, ez természetes. Amikor azonban udvariatlanul bánnak velünk, arra hosszú ideigRead More…

/

Nosztalgia hatás (nostalgia effect)

 A múlt iránti szentimentális érzéseink megnövelik pénzköltési hajlandóságunkat. Az emberek múltbeli emlékei általában családjukhoz, barátaikhoz kötődnek. Ezek felidézése erősíti bennük az összetartozás érzését. Mindez pedig olyan jellegű biztonságérzettel tölti el őket, mely háttérbe szorítja a pénzbeliRead More…

/

Struccpolitika (ostrich effect)

Amikor az emberek nem szeretnének szembenézni bizonyos tényekkel, akkor azt mondjuk, hogy „homokba dugják a fejüket”, mint a strucc. Például vannak, akik imádnak vásárolni, de nem szívesen szembesülnek vele, hogy mennyit is költöttek. Ezért inkább nemRead More…

/

Csúcs-vég szabály (peak-end rule)

Emlékezetünk eltér a valóban megélt tapasztalatunktól. A csúcs-vég szabály egy olyan heurisztika, amely megváltoztatja a megtörtént eseményekre vonatkozó emlékeinket. Az határozza meg, hogy milyen emléket őrzünk egy múltbeli dologról, hogy mit éreztünk az esemény csúcspontján, illetveRead More…

/

Pesszimizmus (pessimism bias)

A pesszimizmus a negatív események valószínűségének túlértékelése az élet minden területén. Pesszimista az az ember, aki mindig a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásában hisz. Ez az életszemlélet komoly egyéni és társadalmi problémákhoz vezet. Mivel nem látunk a jövőbe,Read More…

/

Társadalmi normák (social norms)

Az emberek különböző közösségekben élik az életüket. A közösségek működése csak akkor lehetséges, ha tagjaik kialakítanak valamilyen együttműködési rendet és egymáshoz igazítják magatartásukat. A társadalmi normák a helyes és követendő viselkedési szabályok egy adott közösségen belül.Read More…

/

Tekintély hatás (authority bias)

A tekintély hatás azt a viselkedést írja le, amikor vakon követjük azokat az embereket, akiknek valamiféle tekintélyt tulajdonítunk. Az emberiség fejlődése során belénk ivódott a tekintélytisztelet a vezetők iránt. Napjainkra kibővült a „vezetőknek” tekintett emberek köre.Read More…

/

Kölcsönösség (reciprocity)

A kölcsönösség rendkívül fontos közösségi összetartó erő, amely általánosságban a tagok közötti szívességek viszonzására vonatkozik.  A viszonzás az egyik legelemibb társadalmi etikai norma. Egyenrangú tagokból álló csoportokon belül sokféle anyagi, erkölcsi, érzelmi viszonossági kapcsolat jön létre.Read More…

/

Megbánás kerülés (regret aversion)

Életünk során gyakran találkozunk azzal az érzéssel, hogy utólag meg fogjuk bánni, ha meghozunk egy bizonyos döntést. Előfordulhat, hogy olyan erős az utólagos megbánástól való félelmünk, hogy biztonságot keresve inkább megváltoztatjuk eredeti szándékunkat . Tekintettel arra,Read More…