A megerősítési torzításról bővebben

Bizonyára mindenki környezetében akad olyan ember, akinek az a meggyőződése, hogy a világ dolgainak megítélésében tévedhetetlen.

Nos, ő a megerősítési torzítás „áldozata”.

A mai világban úgy élünk, hogy gyorsan kell reagálnunk a mindennapi eseményekre, a felmerülő kérdésekre, problémákra. Nincs elegendő idő mindent alaposan megfontolni, ezért igyekszünk a „legjobb tudásunk szerint” dönteni és véleményt formálni.

Az emberek egy része szerencsére tisztában van azzal, hogy ilyen körülmények között könnyen hibázhat, ezért ők nyitottak maradnak gondolataik utólagos felülvizsgálatára és módosítására.

Minél több információt gyűjtünk, minél szélesebb kőrben tájékozódunk, és minél komolyabban mérlegelünk, annál valószínűbb, hogy reális eredményre jutunk egy kérdéssel kapcsolatban.

Vannak azonban olyanok is, akiknek az önérzete, önbizalma nem „bírja” el a tévedés belátását. Ezek az emberek egyszerűen nem tudják elfogadni, hogy valamivel, vagy valakivel kapcsolatban téves a megítélésük.

Ők mindenáron ragaszkodnak az esetenként felszínesen, elhamarkodottan kialakított „igazságukhoz”.

Ezért a továbbiakban olyan „szűrőt” alkalmaznak, mely csak a saját álláspontjuk igazolására vonatkozó információkat engedi át.

Ily módon akarják megkímélni önmagukat az ellentmondások zűrzavarától, amely megtépázná az önmagukba vetett hitet.

A körülöttük lévő embereket is aszerint kezdik szelektálni, hogy biztosítani tudják a véleményazonosság komfortját.

Így alakulnak ki a „buborékok”, melyeken belül a résztvevők kérdések és konfliktusok nélkül erősíthetik egymásban az akár teljesen téves eszméket is.

A megerősítési torzítás és a csordaszellem együttesen egészen irreális utakra vezethet embereket és közösségeket.