60. Pesszimizmus

Pessimism bias

A pesszimizmus a negatív események valószínűségének túlértékelése az élet minden területén.

Pesszimista az az ember, aki mindig a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásában hisz. Ez az életszemlélet komoly egyéni és társadalmi problémákhoz vezet.

Mivel nem látunk a jövőbe, az alapján éljük az életünket, amit a jövővel kapcsolatban érzünk. Ha reménytelenül és szorongással nézünk előre, ez korlátozni fog bennünket lehetőségeink felismerésében és kihasználásában.

A viselkedésünket és a döntéseinket nagyban befolyásolja a pesszimista hozzáállás. Ha mindenben a bukás lehetőségét látjuk, akkor semmit sem fogunk megpróbálni.

A pesszimista embereknek ezért általában rosszabb a teljesítményük és kevesebb elismerést kapnak, mint optimista társaik. Ez pedig önmegvalósító jóslatként megfosztja őket a sikerektől.

Egészségi állapotuk is gyakran rosszabb, mert nem törődnek eléggé magukkal, nem tartják értékesnek saját személyüket. Sokszor az élet minden területén szerencsétlennek érzik magukat.

Ez a fajta önromboló viselkedés abból a szemléletből fakad, ahogy a velük történteket értelmezik. Nem reálisan, ok-okozati összefüggésükben értelmezik a dolgokat, hanem általánosítanak: „én mindent elrontok, engem mindenki elhagy”stb.

A társadalmi szintű pesszimizmus, például a túlzott mértékű félelem bizonyos veszélyektől (erőszak, terrorizmus) gyakran a média torzító hatásának eredménye és politikai célokat szolgál.

Nagyon fontos lenne mindenkinek felszabadítania magát a pesszimista gondolkodás béklyói alól, mert ez a legtöbb esetben indokolatlan és káros. Erre pedig mindenki képes, ha tudatosan törekszik rá.

Reális önértékelésre, az eseményekre vonatkozó tényszerű magyarázatokra és valós információkra van szükségünk a kiegyensúlyozott és eredményes élethez.