Pygmalion hatás. Pygmalion effect.

Viselkedéstudomány. Pygmalion hatás (effect)

A Pygmalion hatás azt a jelenséget írja le, miszerint az emberek magasabb elvárások esetén jobb teljesítményt nyújtanak.

Amikor van a környezetünkben olyan ember, akit tisztelünk és akinek az elismerése fontos számunkra, akkor igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy megfeleljünk az elvárásainak. Ez rendkívül inspiráló tud lenni.

Ilyenkor keményen dolgozunk, találékonyan győzzük le az akadályokat és szinte nem ismerünk lehetetlent… és ennél több nem is kell a sikerhez!

Így születik a Pygmalion hatáshoz kapcsolódó önmegvalósító jóslat:

Valaki hisz bennünk és abban, hogy sikerül megvalósítani céljainkat.

Ennek az elvárásnak szeretnénk megfelelni, ezért kitartóan dolgozunk és jól teljesítünk.

A kimagasló teljesítmény eredményt hoz és valóban sikeresek leszünk.

Az is jellemző erre a jelenségre, hogy amikor valakitől sokat várunk, hajlamosak vagyunk fokozott figyelmet fordítani rá és segíteni őt. Ez a támogatás további eredményeket hoz a „kiválasztott” számára.

A Pygmalion hatás hiánya is fontos kérdés, amivel érdemes foglalkozni.

Ilyen helyzetet eredményez, amikor egy gyermeket elkényeztetnek és nem találkozik az életkorának megfelelő elvárásokkal. Ekkor történik az, hogy az okos, tehetséges gyermek „lustasága” miatt alulteljesít, emiatt negatív énképe alakul ki és elindul a spirál lefele.

Ugyanilyen káros lehet az is, amikor egy munkahelyen a pályakezdő fiatalokat tapasztalatlanságuk és bizonytalanságuk miatt nem megfelelően kezelik. Nem szervezik meg beilleszkedésük és betanulásuk folyamatát, majd pedig nem a képzettségüknek megfelelően foglalkoztatják őket.

A pozitív elvárásokat nem kell, sőt nem is szabad háttérbe szorítani, mivel segítenek bennünket, hogy kiaknázzuk lehetőségeinket és másokat is erre motiváljunk.

A Pygmalion hatás George Bernard Shaw. Pygmalion című művéről kapta a nevét – melyből később az Oscar-díjas My fair lady készült.