A téves egyetértés érzet arra világít rá, mennyire túlbecsüljük azt, hogy a többiek osztják a véleményünket. Azt gondoljuk, hogy az emberek többsége ugyanúgy gondolkodik, mint mi.
Ennek a megalapozatlan vélekedésnek több oka is van:
az egyik magyarázat az elérhetőségi heurisztikában rejlik. Amikor ugyanis azon gondolkodunk, hogy mennyire általánosan elfogadott a véleményünk, azok jutnak eszünkbe, akikkel a legszorosabb a kapcsolatunk. Ebben a körben pedig nagy a valószínűsége annak, hogy sokan egyetértenek velünk.
a másik ok a pozitív önértékelésünk. Szeretjük azt gondolni, hogy a többi ember hasonló hozzánk.
tévedésünk harmadik forrása, hogy a saját hozzáállásunk és hitünk alapján megformált nézeteinket hamar felismerjük, ha másoktól is halljuk. Ily módon ezek hangsúlyossá válnak, míg az idegen nézetek nem hagynak mély nyomot bennünk.
A téves egyetértés érzet bizonyos esetekben felerősödik
Ez történik akkor, amikor valami számunkra nagyon fontos dologról van szó. Például akinek nagyon fontosak a környezetvédelmi kérdések, az túlbecsüli azoknak a számát, akik szintén törődnek ezzel az üggyel.
Túlzottan erősnek véljük a támogatottságunkat akkor is, amikor meggyőződésünk, hogy 100%-ban igazunk van. „Hiszen ez mindenki számára nyilvánvaló.”
Amikor sokakkal együtt vagyunk egy bizonyos helyzetben, például egy színházban, akkor könnyen gondolhatjuk, hogy mindenkire ugyanúgy hat a darab, ahogy ránk. Ez azonban hibás feltételezés.
A közösségi média tovább torzítja az emberek véleménymegoszlására vonatkozó feltételezéseinket.
Mivel ezeken a platformokon a saját „kapcsolati buborékjainkban” élünk, nagymértékben felerősödik bennünk a hit, hogy mindenki egy véleményen van velünk.
Amikor a valóságban ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk, azt a kívülállók extrém személyiségének tulajdonítjuk.
Sokan nem képesek, vagy nem akarnak nyitottan gondolkodni és a sajátjuktól eltérő véleményeket megfontolni. Sajnálatos módon az is gyakori, hogy ellenségesen reagálnak, amikor ezekkel találkoznak.