54. Téves tervezés

Planning fallacy

Az emberek hajlamosak egy feladat megvalósításához szükséges időt, költséget és a felmerülő kockázatok valószínűségét alábecsülni. Ennek oka többnyire az, hogy optimistán terveznek és túlbecsülik a képességeiket.

Magánéletben erre a leggyakoribb példa a családiház építése, az üzleti világban pedig a számtalan félbemaradt projekt.

Akkor is előfordul a téves tervezés, amikor már van az embereknek hasonló feladatra vonatkozó tapasztalatuk, mert úgy gondolják, hogy „most jobban fog menni”.

Megfelelő tréning hiányában az emberek a feladat megvalósítását saját magabiztosságukra alapozzák, nem pedig tényekre, statisztikákra. A tervek készítésénél optimális körülményeket feltételeznek.

A téves tervezés ugyanúgy jellemző lehet egy vizsgára készülő diákra, mint ahogy egy cég vezérigazgatójára. A téves tervezés negatív következményei azonban a feladat, illetve projekt fontosságával arányosan nőnek.

A realista tervezés hiánya leginkább a különböző kockázati tényezők vonatkozásában szembetűnő. 

Magánemberként szinte soha nem számolunk azzal, hogy egy feladat elvégzésében korlátozhat bennünket betegség, időjárás, nem várt kiadás stb.

Az üzleti életben legjellemzőbb a versenytársak által generált kockázatok figyelmen kívül hagyása.

A téves tervezés oka általában a túlzott optimizmus és magabiztosság.

Amikor az egyetemet kezdő hallgatóknak arra kellett válaszolniuk, hogy társaik átlagánál jobb eredményeket fognak-e elérni, 84% azt válaszolta, hogy az ő eredménye biztosan a többiek átlaga felett lesz.

Az üzleti életben az erős verseny nagy nyomás alatt tartja a döntéshozókat és egy sikeres üzletembernek „kötelező” az optimizmus. Az esetleges negatív vagy korlátozó tényezők figyelembevétele miatt sok munkatárs megkapja az „aggályoskodó” bélyeget.

A lehorgonyzás jelensége is téves tervezéshez vezet, ha rossz kiindulópontot választunk a tervhez.