Tudatalatti túlzásaink (availability heuristic)

Viselkedéstudomány. Tudatalatti túlzások

Az információk megállíthatatlanul áramlanak körülöttünk. Mindenki igyekszik a számára releváns dolgokra figyelni és az érdekteleneket figyelmen kívül hagyni.

Mint tudjuk, már ez a „válogatás” is komoly eltéréseket okoz az emberek „tudásbázisában” megerősítési torzítás. Ehhez társul még, hogy a befogadott információk mennyisége miatt gyakran „torlódás” lép fel a rövidtávú memóriánkban.

Így többnyire azok a hírek maradnak meg a fejünkben, amelyek túlhangsúlyosak: azaz amelyekkel túl sokat találkozunk, vagy nagyon különösek, vagy érzelmileg hatnak ránk.

És ezzel létre is jön a tudatalattinkban egy „torzult” világkép, amelyben a történések gyakoriságát és jelentőségét aszerint ítéljük meg, hogy hány hír jut róluk azonnal az eszünkbe.

Az általunk túlzott jelentőséggel felruházott információk meghatározóvá válnak gondolkodásunkban!

A kapott és befogadott információk programozzák az emberek véleményét és döntéseit az élet számtalan területén.

Néhány példa:

Ha sok hírt hallunk elbocsátásokról, nagyobb veszélyben érezzük a munkahelyünket függetlenül a cégünk valós gazdasági helyzetétől, prosperitásától.

Amikor egy nagy lottónyereményről olvasunk, megjön a kedvünk szelvényt venni, mert valószínűbbnek érezzük a nyerési esélyünket.

Az utazási lehetőségek közül sokan a repülőt tartják a legveszélyesebbnek, mert a média nagy nyilvánosságot biztosít a repülőbaleseteknek. A közutakon azonban sajnálatos módon sokkal több baleset történik.

Amikor a média bizonyos érdekek mentén manipulált információkat közöl szisztematikusan, azzal nagymértékben képes befolyásolni a közvéleményt.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem a leghangosabb hír a legfontosabb! A tömegesen sulykolt információ igazságtartalma nem garantált.

Fontos döntések esetén alapos és valós tényfeltárásra van szükségünk, különben komoly károkat okozhatunk saját magunknak és másoknak is.

Az elérhetőségi heurisztikát Amos Tversky és Daniel Kahneman (Nobel-díjas pszichológus) tárgyalta először 1973-ban megjelent tanulmányában.

Megosztás