46. Nudge

Nudge

A nudge (kiejtés:nadzs) magyarul enyhe lökést, jelent. A viselkedéstudományban alkalmazott jelentését nehéz lefordítani ezért eredeti nyelven használjuk.

A nudge célja, hogy az emberek döntését valamilyen irányba finoman befolyásolja úgy, hogy emellett a döntési szabadságuk teljes mértékben megmaradjon.

 A „nudge” fogalmát és módszertanát Richard Thaler és Cass Sustein dolgozta ki 2008-ban és azóta életünk számtalan területén találkozhatunk vele.

Tipikus nudge például a cigarettás dobozokon elhelyezett betegségeket megjelenítő képsorozat, mely a dohányzásról való leszokást próbálja érzelmi alapon elérni.

A tradicionális nudge úgy idéz elő változást a viselkedésünkben, hogy segít módosítani bizonyos kérdésekhez való hozzáállásunkat és szokásainkat.

Erre azért van szükség, mert gyakran összetett folyamatok, máskor megfontolási hiányosságok tartják vissza az embereket attól, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek jó hatással lennének életükre. Ilyen például a nyugdíjcélú előtakarékosság, vagy az egészséges életmód kérdése.

Vannak nyílt nude-ok, amelyek a tudatos énünkkel kommunikálnak és így hatnak ránk. Ilyen például az alapértelmezésnek az a típusa, amikor a biztosítónk arról értesít bennünket, hogy a biztosítási díjunk az infláció mértékével nő, amennyiben írásban nem kérjük ennek az ellenkezőjét. (Ld. még opt-out szervdonor rendszer- alapértelmezés).

Vannak rejtett nude-ok, melyek a tudatalatti énünkön keresztül befolyásolnak bennünket. Például amikor a gyorsétteremben a szemmagasságban helyezik el a salátákat és a gyümölcsöket annak érdekében, hogy többet fogyasszunk belőlük.

A nudge célja, hogy segítsen átlépni a viselkedésváltozást akadályozó korlátokat.

 További példák a nudge hatásra

Egy kutatás bemutatta hogyan változik az adózók őszintesége annak függvényében, hogy a nyomtatvány elején vagy végén kell aláírniuk az adónyilatkozatot. A nyomtatvány elején történő aláírás esetén kialakult a személyes elköteleződés, amely őszintébb nyilatkozattételre késztette a kitöltőt.

Katy Milkman és szerzőtársai (2011) az influenza elleni védőoltást szerették volna ösztönözni ezért az aktív választás kikényszerítésének eszközével próbálkoztak.

Egy vállalat munkatársainak egy részét konkrétan arra kérték, válasszák ki melyik napon és időpontban szeretnék az injekciót megkapni. Ezek az emberek nagyobb arányban mentek el az oltásra, mint azok, akiket csak tájékoztattak a lehetőségről.

A nudge szoros kapcsolatban áll a döntéstervezéssel, az alapértelmezéssel és a csordaszellemmel is.