A viselkedéstudomány az emberi viselkedés okait és jellemzőit vizsgálja, valamint ezek hatását az egyénre és a társadalomra.
A személyiség és a viselkedés kapcsolata
A személyiség az ember egyedi tulajdonságainak összessége, mely veleszületett képességeken, öröklött és tanult gondolkodási, érzelmi mintázatokon alapul. A személy gondolataiban, érzéseiben és viselkedésében mutatkozik meg.
A viselkedés a mások számára látható módon megnyilvánuló emberi reakciók (tettek) összessége a külvilágra, emberekre, történésekre.
A viselkedéstudomány a „látható” és mindenki által megfigyelhető viselkedési jellemzőkkel foglalkozik. Társadalmi és gazdasági jelentősége éppen azon alapul, hogy nem az egyes emberek különleges személyiségvonásait vizsgálja, hanem a tömegesen előforduló, általános és kiszámítható viselkedésmintákat elemzi.
Mi jellemzi életvitelünket?
Komplex világunkban elsajátítottuk azt a képességet, hogy megfelelő tudás, információ és idő hiányában is magabiztosan döntünk. Érdemes közelebbről is megismerni, mi irányít minket ezekben a helyzetekben.
Miért fontosak a viselkedési jellemzők?
Bizonyára mindenki észlelte már, hogy hasonló helyzetre hasonlóan reagál. Ez kiszámíthatóságunk és befolyásolhatóságunk alapja. A viselkedési jellemzők működésünk rejtett mozgatórugói.
Mivel foglalkozik a viselkedéstudomány?
Az emberi döntések nem mindig optimálisak, nem minden esetben szolgálják megfelelően az érdekeinket. Ennek okaival és hátterével foglalkozik a viselkedéstudomány.
Valóban megismerhetjük az emberi viselkedés mozgatórugóit?
A viselkedéstudomány szerint igen. Vannak általános jellemzők, melyek megjósolhatóvá és befolyásolhatóvá teszik viselkedésünket.
A viselkedési jellemzők két csoportja a heurisztikák és a kognitív(értelmezési) torzítások
Heurisztikák
A gyors helyzetértékelés, döntés és cselekvés érdekében agyunk olyan egyszerűsítéseket, becsléseket, hüvelykujj szabályokat alkalmaz, melyek korábbi tapasztalatainkon alapulnak. Ezeket hívjuk heurisztikáknak.
Kognitív (értelmezési) torzítások
A kognitív torzítások az emberek téves személyes meggyőződésén vagy valószerűtlen vágyain alapulnak és gyakran kapcsolódnak az önigazoláshoz.
Az értelmezési torzítás egy szisztematikus (nem véletlen) gondolkodási hiba. Ennek eredményeként az emberi megítélés, vélemény, döntés eltér attól, ami a formális logika, vagy az elfogadott szabályok szerint elvárható, vagy helyes lenne.
- Vannak „hideg” értelmezési torzítások, melyek nem az emberek motivációja, vagy érzelmei által befolyásoltak, hanem hibás információfeldolgozás eredményei. Pl. Elérhetőségi heurisztika, vagy az Általánosítás.
- Más „önkiszolgáló” jellegű torzítások például a túlzott magabiztosság már az egyén motivációja által befolyásoltak.
- Végül vannak olyan torzítások, amik lehetnek motiváltak és nem motiváltak az emberek érzései által, ilyen például a Megerősítési torzítás.
A viselkedéstudomány lényegi eleme a heurisztikák és kognitív torzítások tanulmányozása.
Azért kell megismernünk a viselkedésünket befolyásoló tudatos és tudatalatti berögződéseket, hogy el tudjuk dönteni, mikor fogadjuk el az általuk sugallt reakciót és mikor vizsgáljuk meg alaposabban a szituációt a jobb döntés érdekében.
Viselkedési közgazdaságtan
A viselkedéstudomány és a viselkedési közgazdaságtan a 2000-es évek elején került először komolyabban az érdeklődés középpontjába. Az emberek, mint gazdasági, társadalmi szereplők valós viselkedésére fókuszál.
Legfontosabb képviselői Richard H.Thaler (Nobel-díj 2017), Cass Sunstein. Daniel Kahneman (Nobel-díj 2002), Amos Tversky.
Richard Thaler a pályája elején pusztán szórakozásból egy egész falat írt tele a dolgozószobájában olyan konkrét esetekkel, amikor az emberek határozottan nem racionálisanan viselkednek. Megállapításai szerint az a feltevés, hogy az ember racionális, a valóságtól nyilvánvalóan teljesen elrugaszkodott.
- Például: ha a hasznosságunkat napi 60 gramm csokoládéval maximalizáljuk, ami fölött már bűntudatunk van és elrontjuk a gyomrunkat, akkor miért esszük meg mégis az egész táblával?
- Ha egy természeti katasztrófa közepén kisteherautóval mentjük az embereket a veszélyzónából, akkor miért nem kérünk mindezért 1000 dollárt személyenként? Hiszen a kereslet óriási, míg a kínálatot csupán mi szolgáltatjuk egyedül!
Thaler, Kahneman és a kortársaik az ilyen és ezekhez hasonló anomáliák bemutatásával egyre nagyobb teret nyertek a közgazdaságtan fő áramában. Idővel kiderült, hogy az általuk felvetett kérdéskörök, mint az önuralom, a kockázatkerülés vagy a méltányosság, a pszichológiában már kiterjedt kutatási háttérrel rendelkeznek.
Ez vezetett a különböző tudományágak eredményeit feldolgozó modern viselkedéstudomány kialakulásához.
Források
- Influence: The Psychology of Persuasion – Robert B. Cialdini (1993)
- Why We Buy: The Science of Shopping – Paco Underhill (1999)
- Predictably Irrational: The Hidden Forces That Shape Our Decisions – Dan Ariely (2008)
- Nudge: Improving Decisions About Health, Wealth, and Happiness – Richard H. Thaler & Cass R. Sunstein (2008)
- Thinking, Fast and Slow – Daniel Kahneman (2011)
- Misbehaving: The Making of Behavioral Economics – Richard Thaler (2015)
- Choosing Not to Choose: Understanding the Value of Choice – Cass R. Sunstein (2015)
- Risk Savvy: How to Make Good Decisions – Gerd Gigerenzer (2015)
- Pre-Suasion: A Revolutionary Way to Influence and Persuade – Robert Cialdini (2016)
- The Knowledge Illusion: Why We Never Think Alone – Steven Sloman & Philip Fernbach (2017)
- The Behaviour Business: How to Apply Behavioural Science for Business Success – Richard Chataway (2020)
- 100% Right 50% of the Time – Yossi Yassour (2021)
- Noise: A Flaw in Human Judgment – Daniel Kahneman, Olivier Sibony & Cass R. Sunstein (2021
- The Decision Lab weboldal
- The Behavioral Economics weboldal
- Behavioural Insights Team weboldal