Amikor a meggyőzési szándék „visszafele sül el”.
Az emberek gyakran minden határon túl ragaszkodnak a véleményükhöz, akkor is, ha az hamis, vagy téves alapokon nyugszik.
Amikor valakinek megkérdőjelezik a meggyőződését egy bizonyos kérdésben, ez általában határozott ellenállást vált ki az egyénből.
A kutatások azt mutatják, hogy az adott véleményt cáfoló tények, adatok és bizonyítékok csak ritkán ingatják meg az embereket saját hitükben.
Az esetek többségében azt tapasztalták, hogy a valós információk ellenére még inkább ragaszkodnak téves elképzelésükhöz.
Amikor például negatív (valós) híreket közölnek egy politikusjelöltről, az őt támogatók elkötelezettsége irreális módon megnő irányában.
Egy racionális ember, ha ellentmondásba ütközik, akkor mérlegeli az információkat és ez alapján módosítja álláspontját.
Vajon miért van az, hogy az emberek többsége nem eszerint cselekszik?
A személyiség, az önérték tudat része a világra vonatkozó hit, elképzelés, ideológia. Sok tekintetben az emberek világnézetüket nem a tudományra, a tényekre alapozva alakítják ki, hanem „belenőnek” valamilyen rendszerbe.
Amikor olyan dolgot kérdőjelezünk meg, amely az egyén identitásának részévé vált, azt ellenséges támadásként érzékeli és felerősödnek benne az eredeti hitet védelmező reakciók.
Az ilyen „támadások” negatív érzelmeket és félelmet generálnak, amelyek lehetetlenné teszik a tényszerű információk feldolgozását.
Amikor kevésbé érzékeny, mindennapi kérdésekről van szó, akkor az egyén önértékelése befolyásolja a véleményváltoztatás esélyét
A reális önértékelés megteremti az információk helyes értelmezésének és a módosításnak a lehetőségét.
A túlzott önértékelés (ego) kizárja még a gondolatát is annak, hogy „ne neki legyen igaza”.
A gyenge önértékelés két irányban is működhet. A bizonytalanságérzet az eredeti állásponthoz való ragaszkodást erősíti, az alárendelődési késztetés viszont a feltétel nélküli igazodást.
Hogyan érhetünk el mégis eredményt ezen a téren?
Nagyon sok információ megosztásával, nem direkt támadással, inkább a jószándék kinyilvánításával.
Rá kell irányítani a figyelmet arra, hogy milyen tévutakra vezethet egy megalapozatlan, téves meggyőződés és miért fontos nyitottan, tényszerűen gondolkodni.
A backfire effect a megerősítési torzításból fakad, amely arra mutat rá, hogy az emberek elutasítják és elkerülik az „igazukkal” ellentétes információkat.